Levéltári Híradó, 6. (1956)

Levéltári Híradó, 6. (1956) 1. szám - Novoszelszkij, A. A.: A Moszkvai Állami Történeti Levéltári Intézet munkáinak 7. kötete / 125–127. o.

véltári Főigazgatóság mellett létesítsenek külön kiadóvállalatot dokumentumgyűjtemények. Folyóirat és a levéltárüggyel kapcsolatos egyéb irodalom kiadására. A Szovjetunió V.I. Leninről elnevezett Állami Könyvtára késiratosztályának vezetője Sz. V. Zsitomirszkaja ismertette a tudományos tájékoztató apparátus megjavításának Ieiadatait és elsősorban a dokumentumleltárak minőségi javítását. Elérkezett az az idő «~ mondotta Sz, V, Zsitomirszkaja ~ hogy a levéltári Főigazgatóság központilag vezesse az egész állami levéltári fondot, íüggetlenül attól, hogy egy része más - nem a Levéltári Főigazgatóság alá tartozó - szervek kezében van. Sz. V. Zsitomirszkaja mégjegyezte, hogy bár az utóbbi időben a Levéltári Főigazgatóság intézkedéseket tett a Szovjetunió állami levéltári íondja dokumentációs anyagának jobb felhasználására, még mindig nem nyújt módszertani segítséget az állami könyvtárak, muzeumok és egyéb szervek kéziratosztályainak. A továbbiakban felhívta a tudományos tanács figyelmét arra, hogy lényegesen meg kell javítani a történész és levéltáros káderekkel való munkát. Ezután felszólalt a Szovjetunió Haditengerészeti Állami Levéltárának vezetője A. A. Szamarov, Részletesen beszámolt a levéltár tudományos tájékoztató apparátusa tökéletesítésének kérdéseiről. N. A. Scserbakova a Levéltári Főigazgatóság tudományos főmunkatársa érintette a Szovjetunió Tudományos, Akadémiája Történettudományi intézetének és a Levéltári Főigazgatóság kapcsolatát. Számos példát hozott fel a Történettudományi Intézet egyes dolgozóinak helytelen, gőgös viselkedésére, ami zavarja a vállvetett munkát az igen fontos dokumentumgyűjtemények kiadásának előkészítésében. A Levéltári Főigazgatóság tudományos tanácsa határozatot fogadott el a Szovjetunió állami levéltári íondja dokumentum anyagainak jobb és szélesebbkörü felhasználásáról a népgazdaság és a tudomány érdekében, figyelembevéve a kutatók által a moszkvai és leningrádi központi állami levéltárakban rendezett értekezleteken tett bíráló megjegyzéseket és javaslatokat is. H o v o sz el s z k i j. A. A. : A MOSZKVAI ÁLLAMI TÖRTÉK

I ÉTI-LEVÉLTÁRI INTÉZET MUNKÁINAK 7, KÖTETE (IsztoricseszkU Arhiv 1955. 4. sz. 233-235. 1,) A Történeti- Levéltári Intézet munkáinak most megjelent kötetében az intézet történelmi segédtudományok tanszékén készült dolgozatokat találunk. Ugyanennek a tanszéknek a korábbi dolgozatai a «Munkák> ü, kötetét képezték (4946.), A történeti folyamat marxista-leninista elméletének* a történelmi materializmusnak, annak az elméletnek az elsajátítása,, mely az emberi elmének a társadalomtudományok terén legkiválóbb viv raánya, nem mentesiti a történettudóst a történelmi kutatás módszertanának és technikájának elsajátításától, így van ez valamennyi többi természet-és szellemtudománynál is. Az általános forráskutatás és még inkább a segédtudományok (diplomatika, paleográfia, szfragiszlíka, történelmi földrajz, stb.) összességtikben megoldják a történelmi kutatás módszertanának kérdését. A szovjet történettudomány terén a további sikerek eléréséhez jelenleg különösen a forráskutatás (a szót annak tágabb értelmében értve) különböző kérdéseinek kidolgozása fontos. Mind a forráskutatás fejlődése, mind más történelmi segédtudományok terén való elmaradás, vagy azok lebecsülése gátolja a szovjet történettudomány fejlődését. A történelmi források kritikátlan felfogása vagy dogmatizmusra és felhasználásuk mechanizálására vagy pedig arra vezet, hogy kellő bírálat és előzetes elemzés nélkül nagy tömeg kétségtelenül igen fontos és értékes történelmi forrást vetünk el. vagy nem kutatunk ki eléggé. A szovjet kutatókra az a nagy feladat vár, hogy a marxista-leninista módszertan alapján kidolgozzák a forráskutatást és felülvizsgálják és elsajátítsák mindazokat az eredményeket, melyeket az előző korszakokban elértünk. 425