Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Benda Kálmán: A Dunamelléki Református Egyháűzkerület Ráday Levéltára / 367–372. o.

gát pedig a szabadságharc gazdaságtörténetéhez is érdemes átnézni. Ha kevésbé sokrétű anyagot őriz is, a XVI—XVII. századi nemesség magatartására hoz adatokat a Sáro.s-Ung megyei Both, valamint a zempléni Körtvéiygssy család ievéltára,. 4 XVI—XVíL századi gazdasági fejlődésre orsrágos viszonylatban jelentős anyagot őriz a Jern$y Gyűjtemény. A Pozsonyi Kamara levéltárát a műit század első felében, az akkor korszerűnek vélt elvek szerint kiselejtezték. Az iratok nagyrésze J^rnej János, az ismert nyelvész tulajdonába került, aki azokat megyénkint csoportosította, és időrendben 25 folio kötetbe köttette,. A végvárak fenntartásának pénzügyi és katonai vonatkozásai, a váruradalmak jobbágyősszeirásai, harmincadelszámolások, megyei adókirovások és kimutatások, a történelmi családok birtokügyi folyamodványai ós a Kamarához irt magánlevelek elsősorban gazdasági, de politikai történeti szempontból js jelentősek. Csak a Rákóczi szabadságharcra egy kötetnyi irat vonatkozik, de ugyanígy az ej" déiyi fejedelmek korábbi harcaira is. Thököly korára, Nemessányi Bálint, a fejedelem diplomatájának és többszörös külföldi követének iratai vetnek fényt a Nemessányi család levéltárában. Thököly sajátkezű bizalmas; utasításai, különösen diplomáciai vonatkozásban mondanak sok ujat. A XVIII. századi kisnemesj gazdálkodásra és életformára több jellegzetes család irattárát őrizzük, főként a Dun^-Tiáza, közéről. Ilyenek a Halas környékén birtokos Ballá, Bibó, kiséri Péter, dabasi Halász család, a nagykörösi Sárközy, Báthory és a XVII. századra is visszanyúló Sigray, a megye északi részére a Puky és Égrespy Galambos család levéltára.. Kulturhistóriai szempontból érdekes a generációkon át református lelkészeket adó ráckevei Fejes és Koroknai családok iratanyaga, főként levelezésük. A felvilágosodás eszméinek Buna-Ti^zaköz-i megjelenésére, ,óé elterjedésére a magyar jakobinus mozgalomban is részes Fodor Gerzson nagykőrösi tanár és Túrós Péter ócsai prédikátor töredékes iratai forgathatók haszonnal. A XIX. század első évtizedeinek történetére alapvető forrás Szemere Pál, az ismert iró, nyelvész és lapszerkesztő levéltára, (benne egy gsomónyi nyelvészeti kózirataj és az általa gyűjtött Szemer^ Tár 22 íolio kötetnyi iratanyaga. Szemere rendszeresen gyűjtötte kora politikusadnak és íróinak leveleit és kéziratait. Tőbbszáz Kazinczy, Kölcsey, Wesselényi, Kisfaludy, Bajza, £ötvöá és Kossuth levél, kézirattöredék mellett a kor másodvonalbeli litterátorai és tudósai (Döbrentei, Vilkoviós, Édes Gergely, Pálóczi Horváth Ádám stb.) is nagyszámú irattal vannak benne képviselve. A reformkori Magyarország történetét nyújtják ezek az" iratok, a kor legkiválóbbjainak, az események irányítóinak vagy szemtanúinak tollából. Bennük egyként bő forrásra talál Kossuth életének, a Pesti Hírlap történetének, Lovassy László perének, a nagy kolerajárványnak, az országgyűlésnek, vagy az irodalomnak kutatója. Az iratokból sokat közreadtak már - nagyobbrészük azonban ínég mindig feldolgozatlan. Az irodalom és tudománytörténet a későbbi időkből is gazdag anyaggal van képviselve. Jászay Pál, a politikában is szereplő történész levelezése mellett Pólya József orvos, a Lovassy László perében alkalmazott elmeszakértő följegyzéseit, orvosi rajzait emeljük ki, melyeket magyar orvostörténeti szempontból egyedülállónak mondanak, s amelyek politikai vonatkozásokban is bővelkednek. A későbbi időkből Szász Károly, Baksay Sándor kéziratai mellett a töredékes Jókai iratokat, majd napjainkból Vargha Gyula ós Bánffy Miklós irodaimi hagyatékát említhetjük. A Reformkor és az abszolutizmus politikai mozgalmaira fontos forrás a Tanárky-család levéltára. Különösen Tanárky Gedeon. Nagykőrös 48-as képviselőjének, a kiegyezés után Eötvös József kultuszállam titkárának hivatalos iratait és nagyszámú levelezését érdemes végignézni, azonkívül Báthory Gábor püspöknek, majd fiának, az abszolutizmus korában jószándékkal, de rossz eredménnyel hivatalt vállalt császári miniszteri főtanácsosnak följegyzéseit. Általános történeti szempontból is érdekesek az intranzigensen Kossuth-párti Dobos János ceglédi ref. lelkésznek, az utolsó rendi országgyűlés diétái prédikátorának följegyzései, levelei és prédikációi, valamint a pesti reffőiskola megalapítójának. Török Pál püspöknek, az 4840-es évekre és az abszolutizmus korára, annak egyházi és politikai mozgalmaira egyaránt rendkívül gazdag és nagy iratanyaga. A szabadságharc és főleg az emigráció történetére elsősorban Thaly Zsigmond honvéd ezredes iratait. Kossuth-tal és az emigráció vezetőivel való kiadatlan levelezését és töredékes, naplóit kell m ege miilenünk. Bhhez a csak nemrég birtokunkba került anyaghoz csatlakoznak a párizsi emigráns Kemény Farkas, a Genfben nyomdát állító Puky Miklós töredékes iratai és a szegedi vészbíróság elnökének. Varga Ferencnek emigrációs levelezése. 374.