Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - Bakács István: A Festetics-család levéltárának rendezése / 76–155. o.

B a k á 0 s i s t ¥ á n A FESJETICS^CSALÁD LEVÉLTÁRÁNAK RENDEZÉSE L A osj^ádi'levéltárak rendezése lényegesén különbözik egy hivatalszerv levéltárának rendig zésétőV minthogy a családi levéltár iratai nem szervesen keletkeztek* néra égy hivatajszerv működés;© során jöttek Íétr% hanem esetlegesen Ez azonban korántsem jelenti azt hogy a családi levéltár iratai között nincsenek összefüggések, A qsaládi levéltár minden egyes irata valamilyen kap csolatban áXl a többi irattal s á, rendezésnek 'céUa épp ezeknek az összefüggéseknek felismerésé alapján az Iratok egymásutánjának megállapítása . A Festetics^család keszthelyi levéltára rendezésé riék leírása azért érdemel meg szélesebb Ismertetési, mert a Festetics-uradalmak kÖzpÁfM igazgatása a XY.HL század végétől az u*n, Directoratus feladata volt s énnek, valamint jogutódjának* az .48&Í>ben. feiájfított főtitkári hivatalnak működése teljesen megegyezett bármely más Mvaiaiszerv n# feddésével, Vagyis e levéltár rendezése ** bár az iratok igen nagy része nem e központi igazgatás terméke- az i^tttlpusók sokfélesége alapján tanulságos lehet bármely magánlevéltár (*gyhá£t ur^ dálmi stb>) rendezéséhez^ maga a jelzeles iratanyag is több állag"csoportba tartozván, rendezése megegyezik több hivataiszerv összekeveredett állagainak rendezésével Magáról a levéltárrá! két tájékoztató ismertetés állott rendelkezésünkre a levéltárnak Keszthelyről Budapestre történő szálUtása előtt Az egyik iványi Bélának a Levéltári Kőzl^méíivék 104$. évfolyamában megjelent ismertetése, a másik pedig Varga Endre orsz, levéltári osztályvezető iónban eszközölt szemléjének beszámolója* Szabó Dezsőnek a íiévéltári Közlemények 4926* évfolyamában közöli «A herceg Pestestícs-c salad keszthelyi levéltára* című tanulmánya a levéltár szerkő* zetéről ugyanis csak igen hiányos vázlatot nyújtott így tehát csupán azt tudtuk, hogy a keszthelyi hercegi palotában elhegyezett levéltár a következő állagrészekből áll : 4, A Gerséi P^ethő'család levéltára," amely a birtokszerzések révén a Festeticsek tulajdonába jutott Gersei Pethő*család levéltárának a Festeticsek törzslevéltárával való egybeolvadásából Jött létem 2. A tolnai levéltár, amely a család tolnai ágának iratait tartalmazza. 3. A SallérHcsaJád levéltára, amely Festetics György és Saller Judit házassága révén vonódó! be a keszthelyi levéltárba. 4. A Directoratus és a Fiscalatus levéjtájra, Festetics György 4792-ben uradalmainak igazgatására állította fel a Directoratust a központi kormányszéket, amelynek egyik tagja az uradalmi tós~ calis volt s az ennek munkakörével kapcsolatosan keletkezett iratok képezik a Fiscalatus levéltárát 5; A terjedelmes gazdasági anyag, a XVI1BX1X. századi számadások, térkép- és tervrajzgyár temény egészítette ki a levéltárat Éieknek az állagrészekiiek szerkezeti összetétetértfl'..a £éf£$t«» mólók épp az anyag rendezetlenségé folytán nem szólnak, csak forrásértékükéi eraéíik ki Az 1946ban megjelent beszámoló - amely valójában a felszabadulás előtt készült r az első három állagot rendezettnek tüntette fel. a Directoratus és a Fiscalatus levéltáráról pedig megállapítja, hogy eredeti rendjük idők folyamán felbomlott s minthogy így az anyag hozzáférhetetlenné vált megkezdték az ebbe az állagokba tartozó iratok időrendezését * az irattári rendszerre vajé íé" kintet nélkül (Meg kell jegyeznünk, hogy az ilyen időrendézés megegyezett a Magyar Nemzeti Múzeum 4934. előtt! gyakorlatával, amikor r&ég az összetartozó iratokat is szétbontották a keltezésnek megfelelően,) A hadműveletek idején azonban, mint az 4948„ évi jelentés mondja *mind az átrendezett mind a még sorra nem került directoratusi és fiscalatusi anyag fasciculusaiból kibomlott s" a levéltár többször! kényszerű; helyzetváltoztatása során teljesen szétbomlott és a levéltár más s&* rozatainak anyagával erősen összekeveredett* Általában ekkor az egész levéltár vigasztalan képei nyújtott meri «egész állagok szanaszét szakadva, teljesen összekeveredve, i„ a kutatást teljesen kjh záró összevisszaságban találhatók^. Mint azonban a jelentés a továbbiakban leszögezte, nagyobb meghiányosulások nem történtek, az « iratanyag inkább csak szétdúlatotU. Persze «a legsiralmasabb képet,,, (a) gazdasági levéltárak mutatják*, hiszen a gazdasági anyagot Iványi is limbusszerűnek tünteti fel. •Az 4950. évi 29. tvr. alapján, amely az 4949. évi Vll. törvény rendelkezései szerint állami 76