Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Benda Kálmán: A Dunamelléki Református Egyháűzkerület Ráday Levéltára / 367–372. o.

Benda Kálmán: A DÜNAME^LÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET RÁPAÍ LEVÉLTÁR^ A Ráday Gyűjtemény Levéltára a Dunamelléki Ref. Egyházkerület levéltárából és a Ráday Könyv­tár kézirattárából nőtt ki az utolsó néhány év folyamán. Az egyházkerület területének nagyobb ré­sze, a puna-Tisza köze, a punántul keleti szegélye, a XVI--XV1Í. században török uralom alá került és északi pereme állandó harcok színhelye volt. E,z az oka, hogy itt nem támadhatott a refor­mátus szellemiségnek olyan erős bástyája, mint a hódoltsági öv peremén a debreceni, pataki, nyu­gaton a pápái vagy keleten a nagyenyedi kollégium. Nem Jöhetett létre ilyen kérőbb sem, a. XViií. században; A török hóditót ugyan kiűzték az országból, de helyébe a gyarmatosító Habsburg ha­talom lépett, mely a protestantizmusban a magyar nemzeti törekvések zászlóvivőjét látta, és min­dent elkövetett elgáncsolására, sőt megsemmisítésére. Tudjuk, egy évszázadig a protestánsok le seín telepedhettek Pest-Budán, s csak 400 éve, hogy a református főiskola az ország szivében megnyitotta kapuit. A táj reformátusságának tehát évszázadokig nem volt olyan szellemi központja* mint pl. a Tiszántúlnak, s főleg nem volt olyan intézmény, mely a kálvinizmus kulturális törekvé­seivel eggyéforrva, annak a,lma matere, táplálója, egyben pedig a múlt emlékeinek tudatos begyűj­tője és őrizője lett volna. Az egyházkerületi levéltár a legutolsó évekig nem lépte tul a közigaz­gatási szervek irattárának gyakorlati feladatkörét, -- a főiskola könyvtára pedig, maga is fiatal in­tézmény, jellegénél fogva sem vállalhatta magára a levéltőr feladatait. Ez a magyarázata, hogy a Ráday Gyűjtemény Levéltára fejlődésében és jellegében is májs. mint a kollégiumok több évszázados hagyományait visszatükröző debreceni, pataki vagy pápai egy­házi levéltárak. A Ráda^-Levéllár alapjait 4954 Őszén rakták le. A^z egyházkerület, kimondottan tudományos elgondolással, önállósította levéltárát, szakembert állított az élére és feladatául tűzte ki az egyházi szervek levéltári anyagának, valamint az egyházi élettel kapcsolatban lévő világi személyek iratai­nak fokozatos begyűjtését és a tudományos kutatás számára való hozzáférhetővé tételét. 4955. ja­nuár 4,-ével a levéltár a könyvtárat is magába foglaló Ráday Gyűjtemény részévé vált Bzzel vég­leg elszakadt azoktól a mindennapi gyakorlati íeladatoktól, melyeket továbbra is a püspöki irattár lát el, s teljes erejével a tudomány ügyét szolgálhatja. A gyűjteménybe tömörülés folyományaként különben a levéltár kezelésébe került a Ráday Könyvtár kézirattára is, mely a szigorú értelemben vett kéziratokon kívül rendkívül fontos levéltári jellegű anyagot is őrzött, hogy mást ne említsünk, a Ráday család levéltárat és a protestáns ágensek iratait. • Mindennek és a négy év óta folyó iraibegyüjtésnek eredményeként a levéltár állaga nagy­mértékben megnövekedett. Ma már a legfontosabb egyházi szervek levéltárain kivül jelentős meny­nyiségü olyan iratanyagot is őriz, amelyik tul esetleges egyháztörténeti fontosságán, az'egyetemes magyar történet megismeréséhez is döntően járulhat hozzá. A levéltár felállításakor, 4954 őszén, iratanyaga nem haladta meg a 400 folyómétert. A Ráday Könyvtártól átv e tt iratok mintegy 45° f m gazdagodást jelenlettek. A levéltárban azonban ma nagyjából 530 fm irat van, amiből tehát 280 fm a hároméves begyűjtő munka eredménye. A püspöki levéltáron kivűl itt őrizzük 5 egyházmegye és 9 egyházközség teljes, 42 egyházközség töredékes iratanyagát, a kerület 3 nagy iskolájának levéltárát, a protestáns ágensek archívumát, 4 egyházi intézmény és 55 család vagy egyén levél­tárát melyek anyaga a X1IL századtól napjainkig terjed- Mindezekhez csatlakozik a kereken 4000 kötegből és kötetből álló kézirattár. Végűi a Ráday Levéltárhoz tartozik a kecskeméti fiókíevéltár, mely az eddig említetteken felül mintegy 400 fm iratot gondoz. Az anyag ilyen rohamos növekedése fokozott feladatok elé állította a levéltárat. A beérkező iratanyag nagyobb részében rendezetlen volt. A nehézségeket még növelte, hogy a polcoktól a be­rendezésig és az iratok rendezéséhez elengedhetetlen kartonokig és hevederekig mindent újonnan kellett előteremteni. Elképzelhető, hogy ilyen körülmények között tág tere nyílott a levéltárban dol­l A Ráday Gyűjteményben 4955. ápr. 29-én elhangzott előadás. 367

Next

/
Oldalképek
Tartalom