Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Iványi Emma: Családi, városi és mezővárosi levéltárak Burgenlandban / 372–380. o.

A mulí század második felétől kezdve igen gazdag levéltárunk egyháztörténeti anyaga. A budapesti r§f. theológia körűi.csoportosuló egyházi vezető férfiak iratainak begyűjtését levéltárunk elsőrendű feladatának tartja,, s nem kis eredménnyel végzi is, Köztörténeti szempontból viszont máginí felem üthetünk néhány családi levéltárat, amelyeknek iratanyaga egyházi vonatkozásai r$­vén került hozzánk. Ilyenek a már említett Tanárky levéltárban Tanárky Béla honvédtábornoknak £fc í. világháborúra vonatkozó iratai, amelyek különösen az 4946-os erdélyi hadjáratra íorrásér­íéfcüek. A két világháború közti időből pedig a XIX. század derekáig visszanyúló Imre család le­véltárában Imre Sándor professzor kultusz-államtitkár iratai valamint Balogh Jenő igazságügymi­niszternek, a Tudományos Akadémia egykori főtitkárának levéltára. Végezetül kézirattárunkról kellene még megemlékeznem, ennek anyaga viszont külön ismer­tetést kivan. Most csak annyit említek, róla, hogy a reformáció korától napjainkig terjed> s a pro­testáns theológia és filozófia mellett a szépirodalom., nyelvészet, a korai statisztika és a történet­tudomány is gazdagon képviselve van benne. Hosszú beszámolómnak végére értem. Talán akadnak, akik szerénytelenségnek vélik, hogy egy mindössze négyéves múltra visszatekintő intézmény, amelyiknek iratanyaga mennyiségben el­törpül az országos nagy levéltárak mellett szerény eredményeit a nyilvánosság elé tárja. Mi mégis megtettük, mert ugy gondoljuk, amink van. az az egész magyar tudomány és kultúra közkincse,, s kötelességünk nem az, hogy elzárjuk, hanem éppen ellenkezőleg, hogy tudományos kutatóink fi­gyelmét ráirányítsuk. I vány i E ra ni : CSAtÁPL VÁROSI ÉS MEZŐVÁROSI LEVÉLTÁRAK BUR6ENLANDBAN_ Burgenland osztrák tartomány a monarchia szétbomlása után keletkezett, túlnyomórészt Vas, Sopron és Mosón megye nyugati területeiből. Ebből következik hogy az ott lévő levéltárak, ma­gyar birtokosok, magyar vagy magyar fennhatóság alatt élő városok, mezővárosok és községek levéltárai, töríénetkutátásunk szempontjából fontos forrásanyagot őriznek, A családi anyagból ki­emelkedik a Batthyány-, Erdődy- és Esterházy-család levéltára, a városi és mezővárosi any gból pedig Kismarton, Ruszt, Pinkafő. Nagymarton, Nezsider, Locsmánd, Margitta és Fert<ffehéregyháza levéltára. Ezeknek anyagát kis részben a családok, nagyobb részben a bécsi levéltári hivatal (Ar­chivamt) és a burgenlandi (kismartoni) tartományi levéltár rendeztette, az 4930-as években és az 4940-es évek elején. A. rendezéssel párhuzamosan segédletek is készültek, amelyeknek egy-egy példánya a bécsi levéltári hivatalban, a kismartoni levéltárban és a bécsi Institut für österreichische Qeschichtsforschung könyvtárában található. A városi és mezővárosi levéltárak segédleteinek má­solatát a kismartoni levéltár őrzi. A második világháború alatt az anyag egy része erősen meg(­hiányosuit. A. megmaradt anyagot Josef Kari Homma burgenlandi levéltáros vette számba és a Mit­teilungen des Österreichischen Staatsarchivs c. osztrák levéltári folyóirat 4954-i és 4954-1 évfo­lyamában részletes ismertetést közölt róla. Az ismertetés a segédletek kivonatát tartalmazza. Az alábbiakban Homma Jeirása alapján adunk beszámolói a burgenlandi levéltárak bennünket közelről érdeklő, nyugatmagyarországi levéltáraink anyagát szervesen kiegészítő forrásanyagáról. A B a tt h y á n y - c sa Iá d uradalmi levéltárai (Vas megye területén) 4. A németujvári (Güssing) várban lévő uradalmi levéltár 4935-ben rendezték. Az anyag tagolódása tartalmi szempontból: Jura Batíhyana (4377-4777), végrendeletek (4320-4820), osztályleveiek (1348-4844), Jura Francisco-Batthyana (4676--1747). Jura Sigismunrto-Batthyana U654-4779*), a családtagok méltóságaival kapcsolatos iratok (4664­4809). A levéltárban a következő uradalmi központokra és a hozzájuk tartozó városokra és köz­ségekre vonatkozólag találunk anyagot: 372

Next

/
Oldalképek
Tartalom