Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - Varga Endre: Csehszlovákia levéltárügye / 3–38. o.
Csehszlovákia legnagyobb, legkorszerűbb iratrestauráló és konzerváló laboratóriuma a párgaí kézponti levéltárban található = (A többi levéltárban csak helyenként s kisebb méretű restauráló, illetőleg könyvkötési munkák folynak,) A prágai laboratóriumnak kb. 6 dolgozója van, a vezető tudományosan képzett szakember, Több helyiség áll rendelkezésükre, közülük az elsőben igen tanulságos állandó kiáfiitás illusztrálja a laboratórium munkáját: a tárlókban a legkülönbözőbb okokból roügi* íMoíi, illetőleg kitűnően helyreállított iratok, oklevelek, kötetek s mellettük a restauráláshoz használt vegyszerek stb. láthatók. A laboratórium szorosan együttműködik az egyetemi könyvtáréval. Mindkét intézményt megtekintettem, munkájukat - az elvtársak messzemenő 4 segítségével »• tanulmányozhattam. A laboratórium igen fejlett, tudományos módszerekkel dolgozik, a levéltári anyag minden fajtáját, papírt pergament, bőrt Javítják, pótolják, a könyvek kötését korhű stílusban helyreáityUák. A restaurálásnál többféle kémiai és mechanikai módszert alkalmaznak. A rongált iratokat általában liítramid 6A nevű szerrel impregnálják (Nyugat-Németországból szerzik be, gyártja Badische Anilin* und Soda Fabrik, Ludvigshafen am Áheín) ; ez a kezelt anyagot '•* papirt bőrt, vásznat stb. egy formán - regenerálja, Impregnálásra ezenkívül caseint, enyvet stb. is használnak, UUramid 6A*val csak teljesen száraz anyag kezelhető, A nedves vagy víztől rongált iratot ezért előbb acélon fürdőbe teszik, raeíy a papírt egyúttal meg is tisztítja, sőt ha a papír penészes, a fürdőbe tett dfzjn* ficiens anyaggal azt mindjárt fertőtlenítik is, Az aceton fürdő után a papír gyorsabban és tőkéié* t©sebben kiszárítható, mint ilyen kezelés nélkül s így alkalmasabbá válik az Ultramid-dal való irapregaálásra, A szélein rongált irat hiányait desztillált vízben oldott papírmasszával való kiöntéssel pótol ják. A kiöntött masszából (gyártja a morvaországi Veiké Losínyri, 15-16 óta üzemben álló papírgyár) r A% Irat anyagával azonos papír képződik, a megcsonkult részek tehát így szervesen pótlódnak. Ezen a módon azonban csak a régebbi, vászonból készült papír anyaga pótolható, a mai fapapiroké nem. (A több munkafázisból álló eljárást részletesen feljegyeztem.) Az utóbbi esetben, a papírmasszával való kiöntés előtt, vagy ha az irat annyira rongált, hogy a fenti, kémiai regenerációs eljárások a helyreállításhoz nem elegendők, a papír anyagának megszilárdítására, illetőleg a kiöntendő massza alapjául, az irat egyik vagy szükség esetén mindkét oldalát creppeÍHMiel ragasztják át A selyemszerű> áttetsző creppeíin (gyártja a íeská Trebová-ii HEDVA állami üzem) az írást kissé elhomályosítja, de azért az fényképezhető marad. A creppeíin ragaszfá sara büzakeményítőből készült csirizt használnak, vagy ha a rongálódás olyan természetű, hogy a vízben oldott csiriz nedvessége a papirt veszélyezteti, a ragasztás Beiur^iakkal (gyártja Chemiefcé Závody, Praha, Vysocany) történik. A több országban alkalmazott laminator-eUárást itt nem használják. A laminator-gép ugyanis magas hőfokkal és nagy nyomással dolgozik; a creppelint s a regenerálás célját szolgáló átlátszó célíuJQzéf forró állapotban préseli be a restaurálandó iratba. A csehszlovák szakemberek atíóiiav tanak, hogy ez a mód, főleg a magas hőfok, szétrombolja a papír struktúráját, azért itt, mint láttuk, csak hideg eljárásokat alkalmaznak. A magas színvonalú - a mienket messze felülmúló - restauráló munka mellett az iratok konzerválását célzó módszereik is igen fejlettek. Az iratanyagnak növényi és állati károkozóktól való megvédésére igen nagy gondot fordítanak. A prágai központi levéltárban minden újonnan beszállított anyagot fertőtlenítenek; a helyiséget* ahol az új anyagót átmenetileg lerakják, karbolsavval dezinliciálják s csak azután helyezik el véglegesen a raktárakban, Később is, ha szüksége mutatkozik^ egész raktárakat ferfőüenítenek így. Kisebb mennyiségű irat vagy könyv fertőtlenítésére a laboratóriumnak egy nagy autokláv szekrénye van, melyben kb. 2(H?5 csomó irat helyezhető el egyszerre. Az iratok és könyvek fertőüenítésére a következő anyagokat alkalmazzák: növényi károkozók (penészgomba stb.) ellen a kórházakban is használt karbolsavat vagy tetrahydronaphtalin< (Ezek tartós hatásúak s az anyagot nem rongálják). Állati jellegű károkozók, paraziták ellen, ha papírt támadnak meg, íorraaldehyd-gőzt, ha a könyvek bőrkötését, Naphtolura béta elnevezésű folyadékot (gyártja Spolek pro Chemickou a Hutní Vy>obu, Praha). A kötések fertőtlenítése céljából nemcsak felületüket törülgetik le Naphtolura beta-val benedvesített ruhával, hanem ezt az anyagot pl. a könyvszűrágta lyukakba is befecskendezik (praváz-fecskendővel). A ragasztószereket szublimáltai fertőtlenítik. 35
