Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Benda Kálmán: A Dunamelléki Református Egyháűzkerület Ráday Levéltára / 367–372. o.

Gedeon Pest megye ellenzéki követe, majd a debreceni kormány főispánja, a szabadságharc előtt és után a'Nemzeti Színház intendánsa- A család jelentősége a kiegyezés után hanyatlik le, bár tagjai a közpályán még figyre. emelkednek, s több miniszter kerül ki soraikból, Bz a rövid áttekintés egyúttal már az iratok jelentőségére is rávilágít. Ráday ^ndrás, majd Gáspár iratanyaga még csak a XVII. századi megyei életre nyújt gazdag anyagot, - Ráday Pál iratai azonban már az egyetemes magyar politika és művelődéstörténet szempontjából is jelentősek. A kuruc szabadságharc történetét, Rákóczi országépiíő és diplomáciai tevékenységét nem érthetjük meg Ráday Pál iratai nélkül: naplói, nagyszámú hivatalos fogalmazványa, kancelláriai följegyzése, fogalmazványa, kiterjedt bel- és külföldi levelezése elsőrendű forrás a kuruckor politikái történeiéhez. (Ezeknek egyrészét adta, ki nemrégiben a Tudományos Akadémia Ráday Pál iratai i. kötetében)- A későbbiekben egyházpolitikai iramai, az iskolák, a. vallásszabadság, a protestáns dnkormányzal űsgyében folytatott harcának dokumentumai, sokszázra, rugó levelezése, a köztörténet szempontjából sem mellőzhetők, s a íll. Károly kori protestáns köznemesség ma még csak alig ismert magatartására és állásfoglalására jelentősége egyedülálló. Az országgyűlésekhez és vallásügyi tárgyalásokhoz kapcsolódó iratok mellett (melyek helytörténeti vagy iskolatörténeti szempontból is vetekednek az ágensi iratokkal) nagyjelentőségű kora tudósaival és művészeivel folytatott sűrű levelezése is. Hadd utallak csupán Bél Mátyás. Mányoki Ádám. Páriz Pápai Ferenc. Döb" receni Ember Pál, vagy a kor ismert orvosa, Moller Ottó száznál több Ievelér$. Pia, Gedeon iratai elsősorban irodalomtörténeti szempontból nevezetesek. Bod Pétertől JKa^ zinczyig és Batsányiig kora minden írójával és tudósával összeköttetésben volt, s levelezése menynyiségre vetekedik Kazinczyéval. Nincs a századnak tudományos problémája, az újraébredd nemzeti irodalomnak olyan próbálkozása, melyrs fényt ne vetne ez a levelezés, nincs tollforgató ember, kitől valami irást ne őrizne. Emellett politikai szempontból sem érdektelen ez a levelezés, mely az egész országot behálózta, a Felvidék, az Alföld vagy Erdély szinte minden ismert köznemesi családjára kiterjedt, s ellentétben a hivatalos élet ellaünosodásával, majd elnémetesedésével, mindvégig magyarnyelvű. II. Gedeon iratai egyházpolitikai szempontból jelentősek Septemviri működése emlékét őrzi a M. Kir* Guria döntvényeinek és periratainak az 4780-tól az 4820-as évekig terjedő, teljesnek mondható hatalmas sorozata, politikai szereplését az 4790/94-es országgyűlés bizottsági tárgyalásaival kapcsolatos igen nagyszámú iratanyag és levelezés. Fia, Pál levéltárában a *elemen László-féle első magyar színtársulat iratait találjuk meg. s ezt folytatják az -1820-as évektől kezdve zárt sorokban a Nemzeti Színház havi, majd naponkénti részletes elszámolásai, a színészekre, szereposztásokra, darabokra vonatkozó iratok és följegyzések (8 iratcsomó), szinész^ttörténetünk másutt nem található, fontos emlékei. Azt mondhatjuk tehá,t, a Ráday család levéltára íontos forrás XVIII—XIX. századi történetünk nem hivatalos, nemzeti oldalára. A bécsi vagy pozsonyi kormánykörök, az udvari arisztokrácia életére hiába keresnénk benne adatokat.de annál gazdagabban világítja meg a nemzeti szabadságharcok történetét, a rremzeti kultúra, irodalom és művészet nem egyszer csak a mélyben, lopva fejlődő életét, az aulikus körökkel szembenálló köznemesség gondolkozását, magatartását, és azt a SZÍVÓS küzdelmet, melyet a Rádayak és a körülöttük csoportosulok a magyar nemzeti kultúra fennmaradásáért vivtak két évszázadon átMeg kell még említenem a Ráday levéltár rendkívül gazdag gazdasági iratanyagát. A Rádayak nem tartoztak a nagyvagyonu arisztokraták közé. Annál érdekesebb, hogy fejlett és korszerű gazdálkodással mégis milyen komoly Jövedelmet tudtak kihozni földjeikből. A három megye területén mintegy 200 községben szétszórt, néha egészen apró birtokrészek gazdasági iratai a XVII. század, elejétől kezdve megvannak, a szokásos urbáriumokon és inventárokon kivül az ispánoknak adott utasítások, elszámolások, tizednyugták, följegyzések, birtoktérképek, levelek is igen nagy számban. A gazdasági iratanyag 90 fasciculust tölt meg, •- olyan gazdagság, mellyel kevés birtok dicsekedhetik. Gyűjteményünk egyik munkatársa most fogott hozzá az iratok feldolgozásához- Azt hisszük, a számos nagybirtok után tanulságos lesz megismerni egy korszerű módon termelő nemesi középbirtok gazdálkodását. Történetünk nemzeti oldalát világítják meg a többi családi levéltárak iratai is. A baji Patay családé (mely 1442-vel kezdődik) az Északkeleti-Felvidék köznemességének XVI--XVÍI. századi életére nyújt igen gazdag anyagot. Patay Sámuel, II. Rákóczi Ferenc tokaji harmincadosának iratanya370