Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Ort János: A vármegyei községi, városi számviteli iratok / 327–337. o.

ki, tőkében, kamatokban és késedelmi kamatokban. A főkönyvben minden adós külön számlalapoí kapott. A letéti kezelésről már megemlítettük a pénztári letéti naplót s ennek megfelelően a számvevőség gyámpénztári letéti főkönyvet vezetett, az ideiglenes jellegű gyámügyi letétekről, mely főkönyv több évi használatra szolgált. A letéti főkönyv tételei, amint az előző fejezetben arról szeltünk, hasonlóan elszámolásra kerültek. Végül megemlítjük a gyámpénztár előirt évi számadását. A gyámpénztár kezeléséről év végén á számvevőség számadást készített. A naplókat, főkönyveket lezárva, utóbbiból két főkönyvi Icr/onat készült: egyike a kiskorúak és gondnokoltak év végén fennálló követelését, a másik a gyámpénztár követeléseit tünteti lel. Az évi mérleg a főkönyvi kivonatokból és decemberi naplók adataiból készült. Mellékletei: főkönyvi kivonatok, naplózárlatok, tartalékalap kimutatása és az illetékes t.hát. bizottság nak számadásra hozott határozata. A már leírtakra utalással megjegyezzük, hogy egyszerűsítő rendelkezések a gyámpénztári külön letéti napló vezetését szüntették meg és az ideiglenes letéteknek főkönyvi gyűjtőszámlán való nyilvántartásara, számadási egyszerűsítésre stb. szólnak. (V.ö. 205 000/4931. sz. B.M. rendelet) Kiegészítőlég annyit emiitünk meg, hogy a gyámok és gondnokok számadásai nem tartoznak ide. Szék a számadások a számvevőségi, vizsgálat után előírás szerint az árva,szé kékhez küldettek. A leirt s nagy iratanyagot kitermelő ügyvitelt 4950-ben teljesen felszámolták. Tudomásunk szerint az adósok főkönyve a kölcsönügy rendezésével Budapesten már korábban, 4940 táján szűnt meg, mig a többi főkönyvet az árvaszék gyámhatósági feladatai decentralizálásáig, 4950-Jg vezették. A gyámpénztár megszüntetésével illetékesek közlése szerint az értékpapírok a P.K.-hoz, értéktárgyak a Nemzeti Bankba kerültek, a készpénzkezelés pedig O.T.P.-on keresztül gyámi fenntartásos betétkönyvekben történik, az árvaszék utáni uj gyámhatósági szervek utalványozására. Továbbiakban az iratok levéltári értékelése előtt látnunk kell még azt is, hogyan bírálták el ezen iratokat korábbi rendeleteink, jogi- ügyviteli stb. szempontokból.. Pl. a belügyminiszteri 1905. évi 836?. sz. körrendelet értelmében a gyámpénztári főkönyveket minden esetben az utolsó bejegyzéstől számított 40 évig, a gyám pénztári naplókat és mellékleteiket pe^ig 30 évig kellett megőrizni. A gyámpénztári pénzkezelésre és számvitelre vonatkozó naplók, főkönyvek, mellékleteik és egyéb iratok selejtezésénél általában az 4884. évi 43428. sz. alatt kiadott P.M. körrendeletben foglalt szabályok szerint kellett eljárni. Vagyis a többi iratok 6-20 év között mind selejtezhetők voltak e rendelet alapulvételével. A főváros gyakorlata sem volt jobb, sőt itt 32 év után már az összes főkönyveket is kiselejtezték. Jelenleg 4948 előttről egy szál iratunk sincsen, csak az itt külön kezelt gyámtartálékalap könyveit tartották meg. Legújabb szabályzatunk, az 4952- évi B.M. ügykörjegyzék (12) gyámügyi iratok fejezetében a gyámpénztári főkönyveket és éppen a korábban megszüntetett letéti naplókat nem-selejtezhelőknek minősiti. N

env szól azonban a többi iratrajtáról, hacsak ugyanitt a 32 évig megőrzendő iratféleségek utolsó* bekezdését nem tartjuk irányadónak. Ezek szerint a többi iratok az érdekelt kiskorú vagy gyámolt feletti gyámhalósági felügyelet megszűntétől számított 5 évig megőrzendők. E rendelkezés eléggé megtévesztő, de nyilvánvalóan nem a gyámügyi számvitel egyéb irataira vonatkozhatok. A szabályzatok és selejtezési gyakorlat indokolás nélküli eltéréseket mutatnak. Az egész iratanyagnak tehát ujabb értékelését kell megadnunk. Összefoglalóan azt mondhatjuk, az iratok főképp az árvák és gondnokoltak gyámhatóság felügyelete alatt álló tőkésített pénzeinek kezelését dokumentálják. Mint ilyenek, közületi szempontból nézve, külön szabályozott, átmeneti ideiglenes kezelésű letéteknek is megnevezhetek. A pénzkezelés csak a gyámolt felett gyakorolt gyámság időtartamára szólt. A többi, hatósági rendelkezés alatt álló vagyonállagtól és letétektől elsősorban céljukban térnek el, ugyanis kiskorú árvák és nagyobbrészt elmeháborodott gondnokoltak magáncéljait szolgálják. A hatósági felügyelettel a közérdek itt csak távolról van érintve. A magáncélok a naplók, főkönyvek, utalványok rövid feljegyzéseiből, puszta pénzkezelési számadataiból alig derülnek ki. Lényegesebb dokumentumai az utalványozó hatóság, az árvaszék irattárában maradtak. A pénzkezelési feljegyzések csak jogi szempontból értékelhetők, történeti kutatás számára pénzügyi-gazdaságtörténeti szempontból semmitmondó tömeges számadatok. Az 4-2, esetleg kutatott személy pénzvagyonának pontos számadata is jelentéktelen adat önmagában és nem értékelhető any336 -