Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Ort János: A vármegyei községi, városi számviteli iratok / 327–337. o.

iratok szempontjai szerint értékelhetők, figyelemmel az utalványozó hátóság irattárának meglétére, vagy hiányaira- A városi számvevőségnél lévő illeték-járulékkivetési alapiratok (pl. ingatlanforgalmi iüeíéknéll hasonlóan értékelhetők, figyelemmel a telekkönyvi hatóság irattárára és adataiknak számfejtők öny vekben történt előírására. Az értékelést befejezendő, összefoglalóan azt kell kihangsúlyoznunk, hogy a számviteli könyvek tartalmazzák valamely közület gazdálkodásának részletes adatait, s annak tanulmányozása a könyveknek kritikai vizsgálata nélkül nem is képzelhető. A számviteli könyvek, iratok a hatósági szerveknek bármely irattárához mérve, azoktól el nem választhatóan, jelentős értékű külön forrásanyagot képeznek. Rendezési feladatok úz irattárak bármi felhasználását s a selejtezést is meg kell előznie az iratanyag rendezésének, az átfogó áttekintésnek. Különösen fontos ez a jól selejtezhető számviteli iratok tekintetében. előbbiekben már utaltunk a rendezést gátló nehézségekre. Addig azonban,, mig valamely kő-~ zület egy-két pénzalappal rendelkezik, és feladatai, jövedelmei nem differenciáltak, az egy-két sorozatosan jelentkező évi főkönyv, segédkönyv, pénztári napló stb. áttekintése, rendezése nem okozhat gondot. Más á helyzet azonban a városok, nagyobb és kiterjedt gazdasága jövedelmei vagy pl. a pénzügyigazgatóságok terjedelmes számadási ágazata,! kezelésénél. A vármegyék háztartásának bevételi forrásai szükkörüek, főleg állami hozzájárulásból, valamint vármegyei pótadóból táplálkoznak, A városok részére az összes községi bevételi források is rendelkezésre állnak, s nagy szerepei játszik a városonkint igen különböző vagyon jövedelme A rendezés nehézségeit főleg városoknál a költségvetések szerkezete gyakori változása okozza. Az alapok összevonása, uj alapok, uj intézmények létesítése, jövedelmiágak keletkezése, megszüntetése, a költségvetési fejezeteknek, rovatoknak és a vagyon kezelésének változását hozza. A számadási ág (községi háztartás, alap stb.) terjedelme szerint egy vagy több is kerülhetett közös főkönyvekbe, s az összesítő vágy külön bevételi-kiadási főkönyvek is megnehezítik a rendezéstáüekintést. Ezenkívül külön főkönyvekkel bíró különböző számadási ágazatok rokon természetű bevételei, kiadásai is kerülhettek közös segédkönyvekbe. A városi járulékok, dijak különböző, egy vagy több évre szóló számfejtőkönyvei s egyeseknek közös segédletei a számviteli szervezet változásai mellett nagytömegű tőbbszáz és ezer kötetre rugó könyvanyagnál különálló rendezésj, nyilvántartási feladatokat adnak. A városi számvevőségi könyvek beosztásukban és évenkinti csoportosításukban ugyan a gazdálkodás tervszerű rendjét megszabó költségvetéshez kapcsolódnak, a számvitel-költségvetés szoros összefüggését tükrözik. A leirt gyakori változások folytán azonban nem képezhetnek me-« ch&mkus rendszerű sorozatokat.A nagy terjedelmű változó számviteli könyvek nyilvántartása s használatának biztosítása áttöri eddigi alapleltározási ismereteink kereteit, ügy nagyterjedelmü könyvanyagról a könyvek sokfélesége, igen változó sorozatai folytán olyan sok alapleltári lapot kellene készítenünk, hogy a részletes rendszerleírás, az összefüggések kimutatása csak az egész anyag áttekinthetőségének rovására mehet. A tömeges számviteli könyveknek leltározása és használata is külön segédletet igényel. Erről számolunk be a következőkben a főváros számvevőségének sokévtizedes irattári kezelőgyakoriatát ismertetve. '.• r„ A főváros háztartásának az ország gazdasági életéhez mért jelentőségét mutatta, hogy a főváros költségvetése pl. az 4Q30-as években, az állami költségvetésnek közel 1/3-a volt. A főváros vagyonkezelése, az intézmények egyre bővülő hálózatának számvitele 1,873401 4944-ig a selejtezések után is fennmarad Qxioo kötet számviteli könyvet eredményezett. A nagymennyiségű könyv és ezenfelüli iratok nyilvántartására, használata biztosítására a fővárosi számvevőség kezelőosztáíya (irattára) külön kötet- és csomó szerinti leltári leirójegyzéket, un. leltárkönyvet vezetett. A leltárkönyv beosztásának és az egész anyag csoportosításának, rendezésének alapja a fővárosi számvevőségi ügyosztályok szervezete volt. Ugyanis a községi háztartás és alapok fejezeteicsoportjai az egyes számvevőségi ügyosztályok közt voltak felosztva. Tehát az ügyvitel és egykorú kezelés során már adva volt számvevőségi ügyosztályi anyagcsoportositás s azon belül tárgy-fajta 334