Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Ort János: A vármegyei községi, városi számviteli iratok / 327–337. o.

Törvények, rendeletek A vármegyék- községek- városok háztartására, pénztári és számvevő szolgálatára vonatkozó főbb tőrvényeket, s rendeleteket következő rövid felsorolásban ismertetjük : A vármegyék pénztári és számvevőségi teendőinek ellátásáról szóló -1902 : Hl, t.c. a vármegye központi pénztári teendőit a megyeszékhelyen lévő kir. állam pénztárakra (adóhivatalok), a vármegye központi számvevőségi teendőit pedig a idr., pénzűgyígazgatóságok mellé rendelt számvevőségekre ruházza. A vármegyénél rendszeresilett pénztári és számvevőségi állások ennek alapján megszűntek. A törvény végrehajtási utasítása, az állami számviteli törvény alapulvételével, pénztári szolgálatra a B, M. 1902. évi 424 000 és P.M. 3 600 sz. rendelete, a számvevőségi szolgálatra pedig a B.M. 4902- évi 422 000 és P. M. 3 600 sz. rendeletéA járási számvevő szolgálatára külön utasitás a B.M. 4904. évi 78 000 sz. körrendelete. (Hatályát veszti a B.M. 76 000/4929. sz. rendeletévél.) Az 4.924. évi 460224. sz. B.M. rendelet a vármegyék háztartásáról intézkedik. A rendelet értelmében a vármegye pénztári kezelését a postatakarékpénztár látja, el, a vármegyei értékletétek és értékek kezelése azonban továbbra is a megyeszékhelyen lévő adóhivatal feladata marad. A vármegye számvevőségi tennivalóit e rendelet álapján a továbbiakban a B. M. alá rendelt vármegyei számvevőség látja el. Tennivalói ellátása tekintetében továbbra már nem a P. M., |fe a B- M. rendelkezése alá tartozik, s az alispánnal és árvaszékkel szemben számviteli ellenőrzés tekintetében önállóan működik, közigazgatási segédszolgálat tekintetében azonban hasonlóan, mint korábban is, az alispánnak, árvaszéknek alá van rendelve. A vármegye költségvetésére, zárszámadására és a számvevőség szolgálatára még a következő rendeletek szólnak: 93 208/49^5., az 4927: V.t .c. végrehajtására^ kiadott 42 200/4327., .76 000/4929. és 62 460/4932. számú B.M. rendeletek. A községek és rendezett tanácsú városok tekintetében az 4886. évi XXJU. te. intézkedik a költségvetésről, zárszámadásról. A pénztári kezelés és számvitel módját a törvényhatóság szabályrendelettel állapította meg. A pénztári kezelés és számvitel irányelveiről a B.M. 23 3,54/^886. sz. körrendelete intézkedik. A pénztáriteendőket a pénztárnok, az előírást és lerovást tartalmazó főkönyveket a rendezett tanácsú városi számvevőség, községekben a jegyző tartozik vezetni. Az 4904 : XX. te. felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a rendezett tanácsú városok, községek pénzkezelésére és számvitelére egységes alapelveket rendeletileg megállapítson, de ennek nyomán rendelet nem adatott ki a községekre. A községi háztartással kapcsolatban a 477 200/4,924. B.M. sz. rendelet tartalmaz intézkedéseket a költségvetésekről és zárszámadásokról. Városok háztartására a 474 000/4924. B.M. sz. rendelet irányadó. A thj. városok háztartási ügyeire az 4886. XXI. te. szerint a községi törvény (4886. XXII. t.c.) előírásai nyertek alkalmazást. A községi, városi háztartás, költségvetések, zárszámadások szabályait az 4927. V. t.c. és a végrehajtása tárgyában kiadott 42 200/4927. B.M. sz. rendelet újból megállapítja. Az 4938. II. te. a, thj. és megyei városok számvevőségi szolgálatáról ugy rendelkezik, hogy a számvevőségi szolgálatot állami tisztviselők látják el. mint a vármegyénél. A belügyminisztérium alá rendelt városi számvevőségi szolgálat ellátását a 400 900/4938. B.M. sz. rendelet szabályozza. Számviteli iratok levéltári értékelése A levéltárakban őrzött vármegyei, községi, városi számviteli iratok közös vonásaik mellett rendszerükben, gazdasági jelentőségükben is sok téren különböznek. Ehhez mérten értékelésük is igen ingadozó. Legkülönbözőbb felfogásokkal találkozunk aszerint, hogy milyen szervnél, milyen munka során foglalkoztak kartársaink az iratokkal. Jelentőségüket, különálló feladataikat pedig szakirodalmunk még alig vizsgálta. A rendszerint tekintélyes helyet foglaló iratokban levéltári közfelfogásunk inkább ballasztot lát s az is ismert, hogy jól. selejtezhetek. Nem mechanikus rendszerük, a könyvfélék tartalmi eltérései, változásai pedig megnehezítik a rendezést és használatot. &z az oka, hogy legtöbbször teljes mellőzés lett osztályrészük. Az egyes számviteli könyveknek iratféleségeknek kétségtelen nem egyforma a jelentősége, más-más értékű forrásanyagot tartalmaznak. 328