Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Jenei Károly: Az árvaszéki iratok forrásértéke és selejtezhetősége / 322–327. o. - Jenei Károly: Az árvaszéki iratok forrásértéke és selejtezhetősége / 322–327. o.

á selejtezés végrehajtása előh Az értékelés kérdésében sok szempontot adhat még ma is régi ilyen jellegű iratanyagunk. Ha megnézzük a feudalizmus korából é^g csekély mennyiségben őr? zőtt *Orphanalia*. *Curatelari§* vagy esetleg más címeket viselő iratsorozatainkat, a történetku,l tatás szempontjából gazdag, sokrétű forrásanyaggal találkozunk. Az árvaszámadások igen fontos gazdaságtörténeti adatokat, tiszttartók jelentéseit, szerződéseket, regalebérlök számadásait, konventiosokkal kötött megállapodásokat, jobbágyok panaszos beadványait őrizték meg számunkra. Nem lehet közömbös ez a segítség sem. l>e mikor aE árvaszék iratanyagának értékeléséhez kezdünk, mindennél fontosabb, hogy nagy vonalakban megismerjük ennek a szervnek a feladatkörét, azokat az ügyeket, melyeket intézett és azokat az iratfajtákat, melyeket működése során termelt. A megyei és törvényhatósági jogú városok árvaszékei 4872. január 4-én kezdték meg működésüket. A gyámügyek szabályozása azonban csak később az 487? évi XX. és az 4885. évi VI. tőrvénycikkel történt meg. Az árvaszék ügyvitelét viszont a 428 000/4902. B.M. számú rendelet állapította meg. Az árvaszék a kiskorúak és gondnokoltak minden személyi és vagyoni ügyeinek az intézésére volt hivatva. Tehát hatáskörébe tartozott : 4. Halál esetén a hagyaték biztosítása a kiskorú örökösök számára. 2. Nagykorúsítás és a törvényes nagykorúság bekövetkezésének a megállapítása, az ezzel kapcsolatos telekkönyvi feljegyzések elrendelése, hagyatéki összegek és értőktárgyak beés kiutalása a gyámpénztárba. 3. Különváltan élő szülők gyermekei tartásdijának megállapítása, elhelyezésük biztosítása. 4. Atyai hatalom felfüggesztése vagy korlátozása. 5. Gyám és gondnok kirendelése, a megbízatás visszavonása. Gyám és gondnok elszámoltatása. ^ 6. Kiskorúak tartásának és nevelésének ellenőrzése. 7. Kiskorú örökbefogadásához, ingatlan vételéhez, ingatlan elidegenítéséhez, cseréjéhez, kivándorlásához, házasságkötéséhez hozzájárulás. 8. Kiskorúak és gondnokoltak ügyében peres és perenkivüli egyezségek*jóváhagyása. Ö. Gyám pénztárból kölcsönök engedélyezése. 40. Kiskorúak és gondnokoltak készpénzének, értékeinek gyámpénztári kezelése, s az ezzel kapcsolatos eljárások. 44. Elhagyottsági ügyek, be- és kiutalás állami gyermekmenhelyekbe42. Felügyelet községi közgyámok felett. Az árvaszék a felsorolt ügyeket 4922-ig tanácsüléseken intézte. A 774a/4923 BM. számú rendelet a tanácsülési rendszert megszüntette és az előadó-ülnökj rendszert vezette be. Meg kell még említenünk, hogy az árvaszék a törvényhatósági bizottságnak alárendelt, önkormányzati szerv volt. Elnökét, helyettes elnökét és ülnökeit a közgyűlés választotta. Az árvaszéki iratok forrásértékének elbírálásánál nem hagyhatók figyelmen kivül a gyámpénztári iratok sem. A kiskorúak és gondnokoltak készpénzeit s értékeit 4903. január 4-e előtt községi árvapénztárakban kezelték. A 423 00 0/4902. B„ M. számú rendelet a helyi pénzkezelést megszüntette és a megye székhelyén működő állampénztárt bizta meg a központi gyárapénzí&ri feladatok ellátásával. A központi gyámpénztár kezelése kétféle volt: rendes és letéti. Rendes kezelésbe olyan pénzösszegek, értékek kerültek* melyeknek tulajdonosát és rendeltetését az árvaszék végzésileg már megállapította. Ha ez nem töríént meg, a kezelés letéti volt. azaz ideiglenes jellegű. Ebben az esetben kamattérítés nem lehetett. Viszont a rendes kezelésben lévő árvapénzeket gyümölcsöztetni kellett. Ez kétféleképpen történt a törvényhatósági bizottság határozata alapján takarékpénztárakban helyezték el az árvapénzeket. Pe gyakori volt, hogy magánosok részére jelzálogjogi biztosítás mellett azokból kölcsönöket folyósítottak. A kiskorúak és gondnokoltak javára kezelt pénzösszegből az árvaszék az indokolt szükséghez képest tartásdíjra, ruházkodásra vagy gazdasági eszközök beszerzésére utólagos elszámolás kötelezettségével kisebb-nagyobb összegeket utalhatott ki. A pénzkezeléssel kapcsolatos számszaki teendőket a vármegyei számvevőség egyik előadója, az árvaszéki számvevő látta el, aki az árvapénzekről főkönyveket és naplókat vezetett. Ha ezek után megvizsgáljuk az árvaszék rendes ügyintézésében keletkezett iktatott iratanyagot, azt fogjuk tapasztalni, hogy az anyag jelentős részét azok az iratok teszik ki. melyek halál323