Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Balázs Péter: Az állami levéltárainkban lévő térképek nyilvántartásbavétele / 271–278. o.
UTASÍTÁS AZ ÁLLAMI LEVÉLTÁ RAKBAN LSVÖ KÉZIRATOS TÉRKÉPEK NY1LVÁNTARTÁSBAVÉTILÉRÉ Levéltári anyagunk nyilvántartása eddig általában csak a levéltári állagokig lemenőén történt meg» Ezen túlmenően azonban egyre inkább* szükség van arra is, hogy kisebb $g£ségék^t, sőt egyes iratokat Is nyilvántartsunk, Ilyen iratok a történeti politikai vagy a népgazdaság megsegítése szempontjából különösen fontos dokumentumok, ^zeknek külön nyilvántartását részint kutathatóságuk megkönnyítése, részint őrzésük biztonságosabbá tétele teszi szükségessé. Énnek a meggondolásnak alapján került sor valamennyi 4526 előtti oklevél s a XVT~XVÍn. század tőrőknyelvü iratainak film revételére. Állami levéltárainkban a kütalóseieJtezés alkalmával készített adatfeltáró cédulák* a történeti, politikai vagy népgazdasági szempontból fontos anyag nyilvántartását nagymértékben elősegítik. A népgazdaság megsegítése és a kutatók munkájának megkönnyítése céljából most a levéltárakban lévő kéziratos térképek külön - darabonkénti - nyilvántartását vettem tervbe. 1, A nyilvántartandó anyag A jelen munkálat keretében a levéltárainkban lévő kéziratos térképek nyilvántartására kerül sor, Nem kell a térképek közé sorolni az épületek műszaki rajzait. Egyes esetekben azonban a műszaki rajz a földfelszín feltérképezését is tartalmazza pl.' a csatornázás, vasútépítés, utca- vagy városrendezés stb. esetében. Ezeket tehát a térképek közé kell számitanunk (kivéve a 2-3 teleknél kisebb területet ábrázoló rajzokat). Levéltáraink kéziratos térképanyaga általában a következő nagyobb csoportokból tevődik össze? 4, Törzsgyüjtemény. Több levéltárban található, különböző korokból származó, különböző célból készüft térképeknek olyan gyűjteménye, amely rendszerint ugy alakult ki, hogy a térképeket - az iratoktól eltérő nagyságuk miatt - külön gyűjtötték össze. $gyes levéltárakban v|szont még nem történt meg a térképeknek egy gyűjteményben való egyesítése. Jeten munkálat keretében az iratanyag közé nem kötött s nagyságuk miatt külön elhelyezést .igénylő térképeket kell csak összegyűjteni 2, A bíróságoktól átvett - külön sorozatot alkotó - úrbéri és tágpsitási térképek. 3. Kataszteri térképek, E három nagy csoport anyagát egymással ne keverjük össze még akkor sem* há a térképek összevont elhelyezésére a levéltárban egyébként lehetőség van. II.' A térképek rendezése és sorszámozása A nyilvántartásba vétel előtt a térképeket az egyes csoportokon (törzsgyüjtemény, úrbéri, kataszteri) belül rendezni, majd térképenként sorszámozni kell. Uj szempontok szerint a gyűjteményt csak az esetben'keli rendezni ha abban semmiféle szerves vagy meátérségés rend nincs, Ha a jelenlegi rend a cédulakatalógus elkészítése után a kezelhetőséget biztosítja, külön rendezési munkát végezni nem keli A térképek rendezésénél több szempont érvényesülhet. Ha egy-«gy Önálló térképsorozat régi Jelzetei megállapíthatók, esek sorrendjében rendezzük az anyagot j egyébként lehetőleg időrendben vagy az ábrázolt helységek, folyók, stb„ nevének betűrendje szerint rakjuk a térképeket sojFba. Ha Borbély Andor leltározási munkája során a térképek rendezését és sorszámozását már elvégezte volna* ezen lehetőleg ne változtassunk. A törzsgyüjteményen belül tehát több rendezési elv is érvényesülhet: pl. a Zichy család térképgyűjteményét eredeti jelzetek szerint, a többj anyagot helynevek szerint stb. 273
