Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Balázs Péter: Az állami levéltárainkban lévő térképek nyilvántartásbavétele / 271–278. o.
Maconka, Maklár, Markaz, Mátraballa. Mátrádé reeske, Mátramindszent, M ezőtárká n ^y, Mikóíalva, Nádujíálu/Nagybátony, Nagyíüged, Njigyiván. Nagyréd*. Nagyrév, Nagytájya. Örvény, P Pálosveresmart, Párád, Pásztó, Pély, Pétervására, Poroszló. Recsk,, Rózsaszentmárton, Sarud, Sirok. Sz Szajla, Szarvaskő, Szenldomonkos, Szolnok, Szűcs, SzuJia, Szurdokpüspöki, SzücSi. T Tar, Tarnádob, Tárnáméra, tarnalelesz, Tarnaszentmária, Tarnaszentmiklós, T$rpes, * iszabő. Tiszabura, Tiszaderzs. Tiszaíöldvár, Tiszafüred, Tiszahalász f Tiszaigar, Tiszainoka, Tiszakürt TiszanánáT nszaőrs, T iszapüspőki, jiszasas, Tiszászentimre, f iszaszöllős, Tófalu.T;^ rökszentmiklóSo V Vámosgyörk, Váraszó, Verpelét, Vécs, Viso«ta, Visznek. Z Zagyvaszentjakab, Zaránk. Balázs Péter : AZ ÁLLAMI LEVÉLTÁRAINKBAN LÉVŐ TÉRKÉPEK NYILVÁNTARTÁSBAVÉTELE Állami levéltáraink térképanyaga a felszabadulás után jelentős mértékben megnövekedett. Legnagyobb gyarapodást a volt úrbéri törvényszékek beszállitott térképanyaga Jelentette, de jelentős az egyes községi vagy magángyűjteményekben lévő térképanyag is. A térképek különleges jelentősége., az irányukban egyre inkább mutatkozó népgazdasági és tudományos érdeklődés tették szükségessé, hogy a térképek rendezését és kutathatóvá tételét súlyponti feladatnak tekintsük és az ezzel kapcsolatos feladatokat egységesen szabályozzuk. Mielőtt a térképek nyílvántartásbavételéről a Levéltárak Országos Központja által kibocsátott utasítás szövegét közöljük, szükségesnek tartjuk, hogy röviden rámutassunk a rendelet keletkezésének körülményeire és megszerkesztésének főbb szempontjaira. Nem foglalkozunk itt az Országos Levéltár térképgyűjteményével és annak segédleteivel, valamint az anyagában folyó ilyen természetű munkákkal. Az itt követett irányelveket és tapasztalatokat azonban a LOK a szabályzat összeállításánál tanulmányozta és felhasználta,, (így elsősorban Maksay Ferenc által kidolgozott tervezetet a térképek nyilvántartásbavételére és Dávid Zoltán nyilvántartó céduláit és észrevételeit) Állami levéltárainkban a térképekhez mindeddig megfelelő átfogó segédlet nem készült. Már eddig is történt ugyan i-2 levéltárban kísérlet arra, hogy a térképgyűjtemény darabjait a kutatás számára hozzáférhetővé tegyék, ilyen, a modern kartográfia követelményeinek is megfelelő vállalkozás volt pl. Fővárosi Levéltárban 4,950-ben megkezdett lettár és, katalógus is. A munka azonban nem fejeződött be, s csupán az un* Uérkóptár* feléről készült el. Az úrbéri törvényszékektől átvett térképekhez még a törvényszékek irattárában készttettek segédeszközt. Ez a segédeszköz (mutató) a községek betűrendjében sorolja fel, hogy az egyes községekről mely évből készültek térképek (hány szelvényben). A térképeket tartalmazó fémdobozok azt a sorszámot kapták, amely alatt a község nevét a segédkönyvbe feljegyezték. A levéltárakban lévő kisebb térképgyűjteményekhez (családi, hivatali stb.) helyenként szintén készültek különböző részletességű jegyzékek. Borbély Andor, a Földrajztudományi Kutatócsoport tudományos munkatársa, az elmúlt évek folyamán az állami és egyházi levéltárakban lévő kéziratos térképek tekintélyes részét katalogizálta s a cédulákat azóta megküldte az illetékes állami levéltáraknak is. Időközben azonban az 27-1
