Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Soós Imre: A Heves megyei feudáliskori összeírások lajstromozása / 246–271. o.

összeírásai, a nyomdai uíon előnyomott lapokból álló 4809-4843, évi «luátrális» nemesiÖsszeírá­sok, az 4828- évi regnicolaris conscriptio megyei példányai stb. Mindezekkel levéltárunk feudális­kori ősszeirási anyaga 42 fm terjedelmű, lajstrom ozatian és meglehetősen rendezetlen, de külön­álló levéltári állaggá növekedett. Azon összeírások viszont, amelyek nem az egész megyéről, ha­nem csak egy4rét községről, különböző alkalomból készültek, továbbra is a közigazgatási iratok közé soroltattak be. Orosz Ernő megyei főlevéltáros 4903--49Cf6 között megírta a Heves megye nemes cs&ládai cimü könyvét. Anyagának összegyűjtéséhez átkutatta a megyei taksát fizető nemesek összeírásait is. Munkája befejeztével a közigazgatási iratok sorozatából kiszedett 4768 előtti nemesi összeírá­sokat nem reponáita, hanem a külön k§z# összeírások között helyezte eh 4920-4940. között Páz­mány főlevéltáros még több nemesi és jobbágyösszeirást emelt ki a lajstromozott közigazgatási iratok közül, hogy a fokozódó nemesség- és községtörténeti kutatásokat megkönnyítse. Mindezek ellenére az 4768. előtti összeírások egyharmada még máig is a Liszkay által megadott eredeti jelzetek alatt, a közigazgatási iratok sorozatában maraijt s az alábbi lajstromban nem szerepel­4768 után j's vannak még ~ kis számmál ugyan - összeírások a közigazgatási iratokban. d$ azok a mutatók betűrendjében a községek vagy a földesurak családi neve alatt vannak felvéve. A külön kezelt összeírások első, ideiglenes csoportosítását e sorok írója 4943-ban, az alábbi részletesen ismertetett rendszerezését pedig 4954-ben végezte el- A most ismertetett lajétrom en­nek a legújabb csoportosításnak eredménye- Ezúttal az a szándék vezetett, hogy az azonos fej­rovatokkal rendelkező 4 768 előtti összeírások évszám szerint, azon belül pedig járások (Gyön­gyös, Tisza,, Tárna, Mátra/ szerint azonos csoportba vagy alcsoportba kerüljenek. A szétbontás legtágabb keretét az 4954. évi alapleltár ajdta, meg, bár ezen némileg változtatni kelíett. Megma­radt tehát 4768 előttről a jobbágyösszeirás-nemesi összeírás, 4768 utánról pedig a subsidionális, insurrectionalis, 4774 utáni duális. 4828 7 évi regnicolaris stb., stb. összeírások legtágabb kate­góriája, miként az alapleltárban olvasható. A további bontás során legtöbb probléma merült fel az 4j?68 előtti jobbágy-.és nemesi összeírások esetében : miután ebben az időben a megye még sűrűn változtatta az összeírások kérdöponUait, itt volt legnehezebb érvényesíteni az azonos fejrovatok - azonos csoport vagy alcsoport elvét Miután az azonos fejrovattal rendelkező összeírások adó­évenként sorbaszedettekf minden év azonos fejrovatu összeírásai vagyis a 4 járás füzetei egy palliumba kerültek és be lajstromoztattak. Minden pallium anyaga kapott egy lajstromszámot. A pal­Üumon fel van tüntetve a mostani és régi teljes jelzet, a cim, sőt az 4740 előtti jobbágyösszeirá­sok esetében még a fejrovatok szövege is, mert eddig az időig alig akadt azonos fejrovatu jobbágy­összeírás, tehát szinte minden conJrériptionák külön palliümot kellett nyitni. Ha a felsorolt fejroYji­tokon kívül az összeírás még valamely figyelemreméltó körülményt (pl. a beköltözö'tt$k száruna­záshelyét) is közli, az a palliumon és a lajstromban is feljegyeztetett, bár az ilyen mellékesen odavetett megjegyzések regisztrálásában teljességre törekedni különösen az 4768 előtti jobbágy­és nemesi összeírások esetében nem látszott kifizetőnek. A nemesi összeírások esetében gyak­ran előfordul, hogy azonos évről azonos fejrovattal több példány is készül, az egyik példány az egész megyét, a másik csak egy-egy járást ölel fel. A lajstrom ilyenkor közli, hogy az egész me­gyéről vagy csak egyik vagy másik járásról szól az összeírás. Az 4774 utáni összeírások túlnyomóan országosan előirt fejrovatokat tartalmaznak, sablo­nosabbak, csoportosításuk és lajstromozásuk könnyebbé vált. Miután most már nem Járási, hanem községi füzetek készültek, a csoportosítás és lajstromozás során ehhez a körülményhez alkalmaz­kodni kellett: legtöbb esetben a községek betűrendjében egy-egy község különböző évbeli, de azo­nos fejrovatu összeírásai kerültek egy palliumba. A községnevek írásmódját illetően az 4943. évi helységnévtár volt az irányadó. XXX 248

Next

/
Oldalképek
Tartalom