Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Soós Imre: A Heves megyei feudáliskori összeírások lajstromozása / 246–271. o.
összeírásai, a nyomdai uíon előnyomott lapokból álló 4809-4843, évi «luátrális» nemesiÖsszeírások, az 4828- évi regnicolaris conscriptio megyei példányai stb. Mindezekkel levéltárunk feudáliskori ősszeirási anyaga 42 fm terjedelmű, lajstrom ozatian és meglehetősen rendezetlen, de különálló levéltári állaggá növekedett. Azon összeírások viszont, amelyek nem az egész megyéről, hanem csak egy4rét községről, különböző alkalomból készültek, továbbra is a közigazgatási iratok közé soroltattak be. Orosz Ernő megyei főlevéltáros 4903--49Cf6 között megírta a Heves megye nemes cs&ládai cimü könyvét. Anyagának összegyűjtéséhez átkutatta a megyei taksát fizető nemesek összeírásait is. Munkája befejeztével a közigazgatási iratok sorozatából kiszedett 4768 előtti nemesi összeírásokat nem reponáita, hanem a külön k§z# összeírások között helyezte eh 4920-4940. között Pázmány főlevéltáros még több nemesi és jobbágyösszeirást emelt ki a lajstromozott közigazgatási iratok közül, hogy a fokozódó nemesség- és községtörténeti kutatásokat megkönnyítse. Mindezek ellenére az 4768. előtti összeírások egyharmada még máig is a Liszkay által megadott eredeti jelzetek alatt, a közigazgatási iratok sorozatában maraijt s az alábbi lajstromban nem szerepel4768 után j's vannak még ~ kis számmál ugyan - összeírások a közigazgatási iratokban. d$ azok a mutatók betűrendjében a községek vagy a földesurak családi neve alatt vannak felvéve. A külön kezelt összeírások első, ideiglenes csoportosítását e sorok írója 4943-ban, az alábbi részletesen ismertetett rendszerezését pedig 4954-ben végezte el- A most ismertetett lajétrom ennek a legújabb csoportosításnak eredménye- Ezúttal az a szándék vezetett, hogy az azonos fejrovatokkal rendelkező 4 768 előtti összeírások évszám szerint, azon belül pedig járások (Gyöngyös, Tisza,, Tárna, Mátra/ szerint azonos csoportba vagy alcsoportba kerüljenek. A szétbontás legtágabb keretét az 4954. évi alapleltár ajdta, meg, bár ezen némileg változtatni kelíett. Megmaradt tehát 4768 előttről a jobbágyösszeirás-nemesi összeírás, 4768 utánról pedig a subsidionális, insurrectionalis, 4774 utáni duális. 4828 7 évi regnicolaris stb., stb. összeírások legtágabb kategóriája, miként az alapleltárban olvasható. A további bontás során legtöbb probléma merült fel az 4j?68 előtti jobbágy-.és nemesi összeírások esetében : miután ebben az időben a megye még sűrűn változtatta az összeírások kérdöponUait, itt volt legnehezebb érvényesíteni az azonos fejrovatok - azonos csoport vagy alcsoport elvét Miután az azonos fejrovattal rendelkező összeírások adóévenként sorbaszedettekf minden év azonos fejrovatu összeírásai vagyis a 4 járás füzetei egy palliumba kerültek és be lajstromoztattak. Minden pallium anyaga kapott egy lajstromszámot. A palÜumon fel van tüntetve a mostani és régi teljes jelzet, a cim, sőt az 4740 előtti jobbágyösszeirások esetében még a fejrovatok szövege is, mert eddig az időig alig akadt azonos fejrovatu jobbágyösszeírás, tehát szinte minden conJrériptionák külön palliümot kellett nyitni. Ha a felsorolt fejroYjitokon kívül az összeírás még valamely figyelemreméltó körülményt (pl. a beköltözö'tt$k szárunazáshelyét) is közli, az a palliumon és a lajstromban is feljegyeztetett, bár az ilyen mellékesen odavetett megjegyzések regisztrálásában teljességre törekedni különösen az 4768 előtti jobbágyés nemesi összeírások esetében nem látszott kifizetőnek. A nemesi összeírások esetében gyakran előfordul, hogy azonos évről azonos fejrovattal több példány is készül, az egyik példány az egész megyét, a másik csak egy-egy járást ölel fel. A lajstrom ilyenkor közli, hogy az egész megyéről vagy csak egyik vagy másik járásról szól az összeírás. Az 4774 utáni összeírások túlnyomóan országosan előirt fejrovatokat tartalmaznak, sablonosabbak, csoportosításuk és lajstromozásuk könnyebbé vált. Miután most már nem Járási, hanem községi füzetek készültek, a csoportosítás és lajstromozás során ehhez a körülményhez alkalmazkodni kellett: legtöbb esetben a községek betűrendjében egy-egy község különböző évbeli, de azonos fejrovatu összeírásai kerültek egy palliumba. A községnevek írásmódját illetően az 4943. évi helységnévtár volt az irányadó. XXX 248
