Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Maciejewska Wanda: A XIX–XX. században működött állami hatóságok irataiban és a családi levéltárakban található falutörténeti anyag leltározása / 239–245. o.

,*• hány kiv|lelévél - elvileg kizárják a leltározásból, Kivételt képez az áz, eset, ha a közéleti, vagy társadálnfi tevékenység szoros kapcsolatban áll a parasztság kérdéseivel. Ilyén tevékenységet fejtett ki például tornász J'otoeki a Földművelő Társulatban (lásd a Malusinsíci Levéltárban őrzött iratokat). L ' A kis- és kőzépnemesek levéltáraiban rendszerint nincsenek különválasztva a gazdasági iralQk, de ezek vannak túlnyomó többségben, sőt helyenként kizárólag csak gazdasági iratokat , tartalmaznak a levéltárák; ezek közül is leginkább a régi lengyel (vár- és tartománybirósági,katonai bírósági) bírósági könyvekből a birtoklás jogcímeivel kapcsolatban készült kivonatok. Az említett iratokon kívül igazgatási és gazdasági jellegű iratokat is találhatunk, különösen a XIX-^X. században- Ilyenek például a leltárak, gazdasági lajstromok, SÜK, amelyekről azonban hiányoznak á kezelőirodái jelzések, mivel az 'említett iratok leggyakrabban a különböző vagyonűgyekkel kapcsolatos iratok mellékleteiként szerepelnek, például a bérbeadásra vonatkozó iratok mellett, A családi levéltárak anyagának fentebbi jellemzése késztette az előadónőt annak a megállapítására, hogy a tematikai leltározás tárgyát mindenekelőtt a gazdasági és igazgatási, illetve a birtoklással kapcsolatos iratok alkotják. A főnemesi, hűbérúri levéltárakban ezek az iraték különállóak és zártak| a kisnemesi levéltárak iratai nagyon aprólékos és alapos kutatást tesznek szükségessé. Az elöadónő arra törekedve, hogy a lehető legszabatosabban meghatározza annak az anyagnak kereteit, amely a leltározás tárgyát kell, hogy képezze, a kérdést szűkebbre vette és a szűkebb értelemben vett falutörténetre korlátozta, azt javasolván, hogy ezzel kapcsolatban mellőzzük a portára és a majorsági gazdaságokra vonatkozó anyagot j kívánatosnak tartotta továbbá, hogy a lehető legnagyobb mértékben vegyék figyelembe a majorsági ügyekre vonatkozó legfontosabb anyagot. Ezekhez az ügyekhez sorolta elsősorban a major társadalmi szervezetét (majorsági szolgák | bérlet, kisiparosok) és a majorsági ipari vállalatok kérdését. Amikor az elöadónő a fentebbi megszorításokat alkalmazta, abból az előfeltételből indult ki, hogy az anyag egészének figyelembe vételénél a tematikai leltározás célt tévesztene és a rendes állag leltározás ismétlésévé válna; ennek következtében, olyan nagy méretűre duzzadna, hog^ fölhasználása nehézségekbe ütközne. Smolenska á leltározás módszerériek megtárgyalásához szólva, felvetette a kérdést, hogy meg kell állapítani a helyes arányt a tematikai leltározási munkák és a levéltári típusú rendezési, illetve leltározási munkák közt. Azt a javaslatot vetette fel. hogy a családi levéltárak területén.a tematikai leltározást nem kell elsőrendű tevékenységként kezelni, inivel minden rendezett levéltári anyag leltára általános tájékoztatót ad a benne foglalt falutörténeti anyag jellegére vonatkozóan. A tematikai leltározással kapcsolatos munkákat - az elöadónő véleménye szerint - nem az állag rendezésénél kell kezdeni, hanem a falutörténeti anyag leltározását a rendes rendezési és leltározási munkákkal egyidejűleg kell elvégezni A két leltározás egyenrangúságát különösen a szétszórt anyag rendezési munkálatainál kell figyelembe venni, mivel ebből az anyagból a falutörténeti anyag kiválasztásával külön leltári tétdieket kell képezni és a falu történetére vonatkozó ügyeket külön gyűjtőkben kell egymás mellett tárolni. Ezzel szemben a különféle tartalmú kötetek leltározásánál a leltári lapon csupán a falutörténeti anyagot kell részletesen ismertetni. • 4 E módszer alkalmazásával külön állagok számára kartotékot nyerünk, mely alkalmáé arra, hogy tájékoztassa a kutatót a szétszórt, tehát a legnehezebben megfogható anyagról. A családi levéltárakban lévő anyag tematikai leltározásáról szóló reíerátum és az idevonatkozó utasítástervezettel kapcsolatos vita elsősorban azon javaslat köré csoportosult, amely a tematikai leltározást a szó szoros értelmében vett falutörténeti anyagra korlátozza. A kérdéshez hozzászóltak Dubasova, dr. Valawander, mgr. Sucheni, Grabowska és egyöntetűen rámutattak arra. hogy mennyire helytelen a majorságot elválasztani a falutól, mivel á mezőgazdasági és társadalmi viszonyok összessége csupán csak a majornak a faluval való szoros kapcsolatában juthat kifejezésre. Ezenkívül a feudalizmus idején a robot domináló szerepet játszott a majorság termelésében. Ezért a majorsági számadási könyvek klasszikus forrást nyújtanak annak megállapításához, hogyan oszlott meg a társadalmi bevétel, a jövedelem; éppen ezért ezeket a-könyveket a leltározás során feltétlenül figyelembe kell venni. Vita tárgyát képezte továbbá az elöadónő azon kijelentése is. mely szerint a töredékekben lévő és melléíces jellegű anyagot mellőzni kell. Ez annyit jelentene, hogy figyelmen kivül kelleae 244