Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 3–4. szám - Stebelsky Ádám: A lengyel levéltárak III. módszertani konferenciája / 213–218. o.

lentőségével foglalkoztak. Ugyancsak nagyobb figyelmei fordítottak ezekben metodikai kérdésekre is. Felvilágosító jellege volt A. Grodek egyetemi tanár és J.Tomaszewszki magiszter beszámolójának, amely *A lengyelországi hitelintézmények iratairól* szólt a XIX. és XX. században egészen a jelen időig. A beszámolónak az volt a feladata, hogy a levéltárosokkal, akiknek mind nagyobb mértékben kell foglalkozniuk gazdasági iratokkal és levéltárakkal, megismertesse az állam gazdasági életének fontos tényezőjét képező hitelintézeteknek szervezetét, működésük keretét és for» matt, valamint azok dokumentációját és számvitelét. £ csoportban a második, L.4,ys/iak magiszter (Krakkó) által készített beszámoló tárgyát «A XIX. és XX. századi bírósági ügyiratok*, pontosabban" a periratok képezték. A bírósági ügyvitelnek és az ügyvitel irodai szervezetének rövid vázlatát valamint á levéltárakban ős irattárakban őrzött ügyiratoknak elég részletes ismertetését - megadván az egyes irátíajták megközelítő mennyiségét és jelezvén az azokhoz való hozzáférhetés lehetőségét ~ a referens beszámolója tulajdonképpeni főfejezetének bevezetéseként adta elő, a főfejezetben ezután a bírósági iratok selejtezéséről és rendezéséről szólott. Előadásának legérdekesebb s egyben leginkább vitatott része is az volt, amelyben az ismertetett ügyiratok különböző kategóriáinak a tudomány szempontjából való Jelentőségét kísérelte meg

; értékelni a bírósági fokozatokhoz és az ügyek anyagához való viszonylatukban. Alkalomszerűen felhívta a referens a figyelmet arr^, hogy a bírósági iratok a Jelenlegi tudományos kutatások során helytelenül, csupán kismértékben vétetnek figyelembe. A kővetkező beszámolók a két világháború közé eső húsz év körébe tartozó lengyel iratanyaggal és levéltárakkal foglalkoztak. A. Artymiak igazgató ÚCielce) 4A vajdasági hivataloknak az 494,8~49&9. évi időszaktói származó iratai»-val V. Ko4odziejczak és H. tyi^Qkowska levéltárosok (mindketten -iodzból) fLodz város és a -íodzi vajdaság helyi hatóságainak irataü-val foglalkoztak, Mindkét beszámoló, az előzőkhöz hasonlóan, terjedelmes, ismeretanyagot nyújtott az emiitett hatóságok szervezetének, az ezekben bekövetkezett változásoknak, a hivatalok megszervezésének, az iratok fajainak, az azokhoz tartozó segédleteknek, valamint a megőrzött iratanyagnak és az annak hozzáférhetővé tétele céljából megindított, illetőleg tervezett munkálatoknak megismeréséhez. A szöbanforgó referátumokban nagy figyelmet fordítottak a fentemiitett iratállagok tematikai értékének ismertetésére, és azok tudományos jelentőségére. Külön kell szólni Z. KolankowSki igazgató (üj Iratok Levéltára, Varsó) beszámolójáról, amelynek cime H két világháború közötti időbői származó lengyel ügyiratok módszeres rendezésének problémája* volt. Ez a referátum ugyanig módszeres jellegű volt amelyben számos helyes megállapítás mellett voltak olyanok is, amelyek legalábbis megkockáztatoítaknak minősttendők, minthogy nem támaszkodtak elég széles tapasztalatra* Minthogy pedig a referátumnak olyan formája volt, amelyben a referens összefoglaló általánosításokat tett analizi$ alkalmazása nélkül, a beszámoló ezért heves, állításait inkább helytelenítő vitát váltott ki. Ezzel szemben helytállóak voltak a referensnek azok a megállapításai, amelyeket az iratok leltározásának és a leltári bevezetéseknek témájával kapcsolatban tett. Fenntartással fog&dandók a referens által tett azon megállapítások, hogy taz irodai viszonyok ... fő vonásaikban kifejezői a velük korrgspondáló társadaltói-gazdasági formációknak*, valamint, hogy a proveniencia elvéből az iratoknak csak egy bizonyos fondhoz való tartozása következik. Ugyancsak meggondolást kel a szerzőnek az a nézete, amely az akták elhelyezésiének rendszerénél elsőbbséget tuíajdcnit az iorganikus strukturális etv>-nek, az irodai rendszerrel szemben. Ezen csoport hatodik referátumának témája tA Lengyel Hazafiak Szövetségének iratanyaga, mint a második világháború idején létezett társadalmi - és politikai regisztratura és szervezet példája* volt. Ezt a beszámolót H. Opoczyriska magiszternő (UJ Iratok Levéltára, Varsó) készítette s terjesztette elő. A referátum a Lengyel Hazafiak Szövetsége történetének és szervezetének, iratállaga jellegének és tartalmának ismertetését nyújtotta és egyben nagyon lelkiismeretesen Ma le a leltározási-rendezési munkálatokat és az iratok elhelyezését. «irodai viszonyok* kifejezés ebben a vonatkozásban nyilván az egész iratkezelési rendszert jelenti. Az «irodai rendszer* kifejezés viszont az irattári rendnek a levéltáron belül is változatlanul való megtartását, az orthodox proveniencia elvét jelenti. (Szerkesztő) 2-16