Levéltári Híradó, 5. (1955)

Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - A levéltári módszertan kérdései: a csehszlovák dolgozóinak 1954. február 25–26-i brnoi szemináriuma és 1954. november 14-i prágai aktivája / 156–168. o.

Ffrnápk rendelésének alapelvei Miután az iratok részei képező térképek és t§rvr|ijzok elhelyezésének kérdését megoldották, Á m$gbeézélé£ után a következő határozat született: •4L A levéltári any^ag rendezésének a próveniejiciá, elvének megfelelően (holland levéltári el­mélet) kéli történni^ Ebből következik* hog£ elvileg, $ m^ötfrségesen kialakított ^üjte|rilények le­véltári inyagán&k egyes részei és: csoportjai is azokba a fondokba tartoznak, amelyekbe a pro­veiiieneiá élvének megfelelően illenek. Ennek az elvnek természetesen nem kell azonnal érvényt szerezni, > fokozatosan és éé&szérüen, az egyes esetek alkalmassága és célszerűsége szerint kell meJgvalósítánL g. Térképek és tervrajzok gyűjteményeinél ajánlatos főcsoportok kialakítása, a dokumentumok jellegzetessége álapján, a dr, Roubik docens által kidolgozott osztályozási elvek ^.lkalmázásával, Az iratok mellékletéi képező tervrajzok leltározásának a kérdését a levéltárak saját szükségletüknek megfelelően oldják meg és vá^gy úgy leltározzák, mint egy tervrajzokból álló egész gyűjtemény rész­legét, vagy ügy, mint külön csoportot amellett a lond melí§tt*amelyhez tartozik. Ha térképek és terv­rajzok azokon az Iratokon kívül vannak elhelyezve, amelyekhez tartóznák, kikkor az iratokhoz utajó cédulákat kell elhelyezni 3; A dokumentációra szolgáló gyűjtemények rendezésénél is csak főcsoportokat alakítsunk ki időnként. (PL színházi plakátok gyűjteménye.) Különféle töredékeket jQhronológíkusí rendben, vágy tárgy szerint rendeszünk és utólagosan bontsunk kisebb alcsoportokra addig, amig a belső struk túrája meg nem mutatkozik. Nem ajánlatos a plakátokat röpcédulákat és hasonló dokumentációs anya­got az iratoktól elkülöníteni és külön gyűjteménybe helyezni, mert az elhelyezés kérdése itt is q'$ák technikái probléma lehet •'•••'••+• Oklevelek l eltározása és ^katalogizálása A IfUári lap a következőket kell, hogy tartalmazza : i ? Az oklevél kelte a keltezés mai módja szerint megadva, Ha a keltezés efcefl módjából vá lamilyen bizonytalanság vagy különlegesség keletkezik, erre a tényre a figyelmet megjegyzésbeJá kell felhívni 2, Az oklevél tájékoztató regesztája, mely legyen alkalmas az oklevél azonosítására is* 3. Őrzési mód. 4, Az írószer anyaga. 5, Az oklevél nyelve. 6. A pecsétek száma, az őrzésükre és a n)^erősítés módjára való utalással. 7. Kiadás (utolsó). 8. Ila nincs érvényes szignatúra, a régebbi szignaiurákat úgy kell azonosítani, hog^ alkalma/­sak legyenek a kérdéses darab sorsának bizonyítására. 9, Hátiratok az oklevélen, amennyiben az oklevél sorsának értékelése szempontjából jelentő­séggel bírnak. 4.0. Leltári sorszám. Katalógus Katalógus elvileg az egyes darabok időrendjében alkalmazható. Itt egység minden oklevél akár eredetiben, akár az oklevelek szóbanforgó fondjában csak másolatban (insertum) őrzik* A katalógu slap a következőket kell hogy tartalmazza,: 4. Mint leltárnál. 2. Rövid regeszta, az oklevél tartalmának jól kivehető lényege, amelynél ajánlatos a lénye­gen túlmenő fontos részleteket a megjegyzésekbe helyezni. A személy-, valamint á helyneveket -~ Az oklevél alatt általában - főleg a későbbiekben - okirat, tehát még szélesebb általánosítással egyes irat is értendő. (Lt H. Szerk.) 459

Next

/
Oldalképek
Tartalom