Levéltári Híradó, 5. (1955)
Levéltári Híradó, 5. (1955) 1–2. szám - A levéltári módszertan kérdései: a csehszlovák dolgozóinak 1954. február 25–26-i brnoi szemináriuma és 1954. november 14-i prágai aktivája / 156–168. o.
Ffrnápk rendelésének alapelvei Miután az iratok részei képező térképek és t§rvr|ijzok elhelyezésének kérdését megoldották, Á m$gbeézélé£ után a következő határozat született: •4L A levéltári any^ag rendezésének a próveniejiciá, elvének megfelelően (holland levéltári elmélet) kéli történni^ Ebből következik* hog£ elvileg, $ m^ötfrségesen kialakított ^üjte|rilények levéltári inyagán&k egyes részei és: csoportjai is azokba a fondokba tartoznak, amelyekbe a proveiiieneiá élvének megfelelően illenek. Ennek az elvnek természetesen nem kell azonnal érvényt szerezni, > fokozatosan és éé&szérüen, az egyes esetek alkalmassága és célszerűsége szerint kell meJgvalósítánL g. Térképek és tervrajzok gyűjteményeinél ajánlatos főcsoportok kialakítása, a dokumentumok jellegzetessége álapján, a dr, Roubik docens által kidolgozott osztályozási elvek ^.lkalmázásával, Az iratok mellékletéi képező tervrajzok leltározásának a kérdését a levéltárak saját szükségletüknek megfelelően oldják meg és vá^gy úgy leltározzák, mint egy tervrajzokból álló egész gyűjtemény részlegét, vagy ügy, mint külön csoportot amellett a lond melí§tt*amelyhez tartozik. Ha térképek és tervrajzok azokon az Iratokon kívül vannak elhelyezve, amelyekhez tartóznák, kikkor az iratokhoz utajó cédulákat kell elhelyezni 3; A dokumentációra szolgáló gyűjtemények rendezésénél is csak főcsoportokat alakítsunk ki időnként. (PL színházi plakátok gyűjteménye.) Különféle töredékeket jQhronológíkusí rendben, vágy tárgy szerint rendeszünk és utólagosan bontsunk kisebb alcsoportokra addig, amig a belső struk túrája meg nem mutatkozik. Nem ajánlatos a plakátokat röpcédulákat és hasonló dokumentációs anyagot az iratoktól elkülöníteni és külön gyűjteménybe helyezni, mert az elhelyezés kérdése itt is q'$ák technikái probléma lehet •'•••'••+• Oklevelek l eltározása és ^katalogizálása A IfUári lap a következőket kell, hogy tartalmazza : i ? Az oklevél kelte a keltezés mai módja szerint megadva, Ha a keltezés efcefl módjából vá lamilyen bizonytalanság vagy különlegesség keletkezik, erre a tényre a figyelmet megjegyzésbeJá kell felhívni 2, Az oklevél tájékoztató regesztája, mely legyen alkalmas az oklevél azonosítására is* 3. Őrzési mód. 4, Az írószer anyaga. 5, Az oklevél nyelve. 6. A pecsétek száma, az őrzésükre és a n)^erősítés módjára való utalással. 7. Kiadás (utolsó). 8. Ila nincs érvényes szignatúra, a régebbi szignaiurákat úgy kell azonosítani, hog^ alkalma/sak legyenek a kérdéses darab sorsának bizonyítására. 9, Hátiratok az oklevélen, amennyiben az oklevél sorsának értékelése szempontjából jelentőséggel bírnak. 4.0. Leltári sorszám. Katalógus Katalógus elvileg az egyes darabok időrendjében alkalmazható. Itt egység minden oklevél akár eredetiben, akár az oklevelek szóbanforgó fondjában csak másolatban (insertum) őrzik* A katalógu slap a következőket kell hogy tartalmazza,: 4. Mint leltárnál. 2. Rövid regeszta, az oklevél tartalmának jól kivehető lényege, amelynél ajánlatos a lényegen túlmenő fontos részleteket a megjegyzésekbe helyezni. A személy-, valamint á helyneveket -~ Az oklevél alatt általában - főleg a későbbiekben - okirat, tehát még szélesebb általánosítással egyes irat is értendő. (Lt H. Szerk.) 459