Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Párdányi Miklós: Az abszolutizmuskori jogszolgáltatási szervezetről / 77–83. o.
77 Ezeknek a kérdéscsoportoknak a kidolgozását a munkaközösség a következő módszerrel szándékozik elvégeznie • Valamennyi munkatárs feldolgozza a/ az archeográfia már meglévő irodalmát, különös tekintettel az általa vállalt részfeladatra* /A ma felhasználható ilyen munkák* az 1885-8s Történészkongresszus tárgyalásaínak ide vonatkozó része, az 1910»évi forrásközlési szabályzat. A» A* Silov munkájának fordítása, az Ar~ oheográfiai címszó a Nagy Szovjet Enciklopédiából, Gerber cikkének ide vonatkozó részei, valamint az anyag megjelenése után a magyar Történész Kongresszus ide vonatkozó részei«/ b/ Elsősorban szintén saját részfeladata szempontjából valamennyi munkatára tanulmányozza a már megjelent forráspublikációkat. /Ebből a szempontból számításba jövő forráskiadványok egyelőre a következők? Szalay László, Thaly Kálmán, Szilágyi Sándor, Tagányi Károly egy-egy kiadványa és néhány más tipusu 1914» előtti forráskiadvány; néhány, nem azonos jellegű kötet a Fontes sorozatból* az 1945* utáni időszakból Andics Brzsébet, Barta István, Bolgár £lek, Benda Kálmán, ©aber Győző, Kemény Gábor, Mérey Gyula, faldapfel Eszter kiadványai, valamint a HMI I. dokumentumkötete, a Magyar május 1-ék, az ifjúsági olvasókönyv és az ellenforradalomról szóló levéltári kiadvány« Megvizsgálandó még természetesen Pankratova kiadványának magyarra fordított bevezetése, az e kötetről megjelent bírálat, Makszakov cikke a szovjet kiadványokról, valamint a Német ideológia magyar nyelvű kiadása* A munkaközösség tagjai ezeknek az anyagoknak kritikai feldolgozása után fogják az egyes kérdésekben kialakult felfogásokat összeegyeztetni és lerögzíteni útmutató formájában* Szék mellett a munkák mellett Hajdú Tibor elvállalta, hogy áttekinti és feldolgozza a hozzáférhető szovjet és népi demokratikus országokból származó forráskiadványokat valamennyi munkatárs kérdéscsoportjának szempontjából, Kársai Elek pedig elvállalta ugyanezt a nyugati forráskiadványokra vonatkozóan• Az egyes munkatársak részfeladataik megoldásánál az itt szerzett tapasztalatokat értékesíteni fogják* Párdényi Miklós? Ag ABSZOLUTIZMUSKOR! JOGSZOLGÁLTATÁSI SZBRVSZgTBÓL Nagy politikai átalakulások idején rendesen jogintézmények érz&k meg legkésőbb a változást. Az 1848-as nagy fordulat idején is, mialatt állami életünk a régi feudális keretekből hirtelen megindult a polgári jellegű fejlődés utján, a bírósági szervezet egyelőre érintetlen maradt* Maga a független magyar felelős minisztérium alakításáról szóló 1848* III. te* mondja ki 27 • §~ábaja W A törvényes bíróságok és ítélőszékek törvényes önállásukban, s a törvény további ran^ deletéig eddigi szerkezetökben fenntartandók*" A polgári kor igényeinek megfelelő központosított, áttekinthető bírósági szervezet kiépítésiére már nem volt mőd 5 A szabadságharc elnyomása után az idegen uralomra hárult e feladat elvégzése* A szabadságharc idején eleinte - amennyire arra az eemények alakulása mellett egyáltalán sor kerülhetett - még a régi bíróságok működtek, élükön a hétszemélyes táblából, a királyi táblából és a váltófeltörvényszékből álló klr. • Curiáv*l« Ezek a bíróságok - a Debrecenbe költöző Honvédelmi Bizottmány rendeletének nem engedelmeskedvén — Windiscgrátz bevonulása s az osztrák megszállás után is Pesten maradtak* H«zafiatlan magatartásukért a főváros visszafoglalása ujfcán a magyar kormány fel is oszlatta őket* Az osztrák megszállók visszatérte