Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Friedberg, M.: A történeti forráskiadványok kérdése / 46–64. o.

Jelen cikkünknek főleg didaktikai célja van és a szerző arra törekszik, hogy az ifjú levéltáros-nemzedék előtt /legalábbis nagy vonalakban/ ismertes­se levéltáraink eddigi kiadói munkájái 9 illetőleg kiadói módszereit a fel­keltse a levéltári ifjúság érdeklődését a forráskiadványokkal kapcsolatos munka iránt; e didaktikai célkitűzéssel kapcsolatban a szerző néhány javas­latot tesz a leendő forrásközlők képzésére vonatkozólago S didaktikai mo­mentumon kivül a szerző még egy^ kizárólag tudományos módszertani szempontot tartva szem előtt irodalmunkban elsőizben foglalja össze a kiadással kapcso­latos munka teljes lefolyását s kisérletet tesz arra$ hogy megoldjon néhány vitás módszertani kérdést'• A referátum tárgy^ tehátg Io Hogyan fest általánosságban a levéltáraknak a forráskiadványokkal kapcsolatban végzett munkája? . IIo A levéltárosok részvétele a forrásanyag közrebocsátásban IIIo Az uj kiadói programm kérdése /általánosságban/© IYo A források közrebocsátásának alapelvei© Megjegyzendő, hogy a referátum a nyomtatott forráskiadványokról szól és nem érinti a forrásanyag fénykép^áblázatok formájában történő publikálásának kérdéséto Io HOGYAN FEST ÁLTALÁNOSSÁGBAK A LEVÉLTÁRAKNAK A FORRÁSKIADVÁNYOKKAL KAPCSOLATBAK VÉ GZETT MUNKÁJA? Mielőtt röviden vázolnám a levéltáraknak a forráskiadványok területén elért eredményeit és érdemeit* ki kell dombo xtani néhány olyan elvi szem­pontot, amelyek nem kedveztek e munka eredményes fejlődéséneko Az elsők kö­zött kell megemliteni azt a tényt, hogy a levéltár, mint szervezett tudomá­nyos intézmény, aránylag fiatal a történettudományokhoz képest 0 A levéltá­rakat - mint tudományos munkahelyeket - csak az elmúlt század utolsó negye­dében építették ki nagyobb mértékben; a varsói Főlevéltáron 9 valamint a Galíciai tartományi és városi levéltárakon kivül ezek a levéltárak egész­ben 1918-1919-ig £•* lengyel, hanem idegen intézménynek számitottako A má­sik szempont a levéltári munkaerők csekély volta és a csekély költségvetési összegek, amelyek nem tettek lehetővé, hogy - a dolgok természetéből folyőan™ költséges kiadói akció erőteljesebben kifejlődjéko Végűi a harmadik ok az, hogy a szükségképpen kisterjedelmű kiadói akció keretében a levéltáraknak nemcsak a források szövegét kellett közrebocsátaniokg illetőleg a kiadvá­nyokat előkészíteni, hanem az adott levéltár birtokában lévő állagok nyom­tatott leltárait is; előfordult, hogy a második kötelezettség olykor sür­gősebb volt és megnehezítette az első követelmény végrehajtásáto Bzen okok­nál fogva a forrásmunkák kiadásával kapcsolatos akciók súlyát nem a levél­tárak, hanem a tudományos társulatok vállalták magukrag elükön az Ismeret-, akadémiával« Ettől függetlenül a levéltárak igen jelentősen közreműködtek a közreadás munkájában, mivel az adott levéltár hivatalo an együttműködött a tudományos társulattal, illetőleg a levéltáros különösen 3eléntős helyet foglalt el a szóbanforgó társulat kebelén belül 0 Az együttműködés rendszerint abból állott, hogy a levéltárosok vállalták a forráskiadványok közrebocsátá­sának előkészítését saját levéltári anyaguk alapján, a tudományos társulat pedig fedezte a kiadvány költségeito/01ykor magánszemély is magára vállal­ta az anyagi támogatást 0/ Az alább közölt áttekintésben tehát mindenekelőtt a levéltárak által sajtó alá rendezett forráskiadványokat., valamint azokat a müveket vesszük figyelembe, amelyek valamely tudományos intézmény /vagy valamely magánsze­mély/, költségén jöttek létre, de az adott levéltár levéltárosai dolgozták ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom