Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Makszakov, V. V.–Szeleznyev, M. G.: A dokumentumok publikálása a Szovjetunióban / 27–46. o.
- 43 A Litván Szovjet Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája förténettudományi Intézete és a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság Belügyminisztériumának levéltári osztálya 1951™hen kiadta a. Hí ól Xutuzov vezérkarának 1805-1806 évi dokumentumai' 9 cimü dokumentumgyűjteményt 0 2£ d@km~ mentumgyüjtemény a Litván Szocialista Szovjet Köztársaság illami Köip@nti Levéltárában őrzött "Vilnoi'főkormányzó! kancellária** dokumentumait is tartalmazta* Ugyanezen évben adta ki a Szovjetunió Belügyminisztériuma Levéltári Főigazgatósága ég g Szovjetunió Állami Központi Hadtörténeti Levéltára a fÜoIoKutuzov" eimü ötkötetes dokumentpmgytij temény lényeges részét képező második kötetét, amely kronologikus rendben ai•1805^1806 évek időszakát öleli fel ö világos^, hogy az ^ 0 XoKutuzov tetteire.vonatta-} zó dokumentumokat egyetlen kiadványban kellett volna összefoglalni ég nem volt szükség arra^ hogy a f MoIoKutuz@v vezérkarának 1805-1806 évi dokumentumai»-t külön is kiadjáko Még egy példa e Az "Oroszországi munkásmozgalom a.XIXo sf 5 áiadbas w eimü dokumentumgyűjtemény második kötete 1 , I.951-ben jelent mego übbüm a könyvben a 60-?0-es évek munkásmozgalmainak minden .jelentősebb tényével kapcsolatos, Moszkva^ Leningrád, valamint sok határvidék és terület állami levéltárában talált dokumentumot közzétetteko Ugy látszott$ h@gy a munkásmozgalom kutatója és az olvasóközönség elégedett lehet, mert ©lyan könyvet kapott kézhez 9 amely ai oroszországi munkásosztály történet® megjelölt idősiakábél Őket érdeklő problémákra vonatkozólag a& 5ssa®» fontosabb adatokat tartalmazza» Azonban még ugyanabban, az évben ag "Isztorieseszkij Arhiv fl ~ban a Morozov-gyári 1885 évi sztrájkot megülő%6 9 1863™ban 9 ukránabban a Morozov~gyárban v Qrjehovo-Zujevoban lefolyt- vagyis a hires 1885 évi sztrájknál 22 esztendővel korábban.lefolyt gztrájkról jelent meg publikáció 0 E dokumentumok pedig "Az oroszországi munkásmozgalom N cimü dokumentumgyűjteményben nem szerepelneko Uj' adatként a Vlagyimiri Állami Levéltárból kerültek elő és innen vette át őket az:W Isztorics3szM$Arhi:«% Viszont az 'Oroszországi munkásmozgalom" második kötetének összeállítóig akik ugyanazon Vlagyimir! Állami Levéltárban dolgoztak0 valahogy nem kapták meg ezeket a dokumentumokat 0 Kétségtelen*, hogy tudományos viszonylatban s@kkal hasznosabb lett volna a dokumentumokat a 60-70—es ©vek munkásmozgalmáról szóló összes többi dokumentummal együtt kiadni9 mint olyan gyűjteményben közölni s ahol elvesznek a hazánk történelmi múltjára vonatkozó legkülönbözőbb problémákkal kapcsolatos anyagok tömegében^ Ebből is látható p hogy a tudományos kutató intézeteknek sokoldalú^ részletes vizsgálat tárgyává kell tenniök a tudományos kiadói munka távlati tervét és kölcsönösen egyeztetniök kell egymással munkájukato Erősen fékező hatást gyakorol folyóirataink kritikai és bibliográfiai osztályainak figyelmetlensége a dokumentumgyűjteményekkel és egyedi publikációkkal szembeno A !f Voproszi Isztorii" könyvismertetéseinek némely hiányosságáról már fentebb szóltunko Fel kell figyelnünk arra^ ho^r a **7oppo~ szi Isztorii" és a "Szovjetszkája Knyiga" cimü folyóiratok az AÜlami Irodalomtörténeti Muzeum 9 az Orosz Irodalomtörténeti Intézet és más intézmények irodalom- és művészettörténeti kiadványait egyáltalában nem ismertetik 0 Mi ugy gondoljuk., hogy a Szovjetunió történészei nem ^ehetnek -teljesen tájékozatlanok a kultúrtörténeti kútfők területén más tudományos intézetek által végzett munka felől 0 E kútfők publikációd munkája terén mutatkozó xi&gy hézagokat 9 sőt szakadékokat főleg azzal lehet magyarázni 9 h@gy a szovjet irodalomtörténészek és művészettörténészek el vannak szigetelve a történészektőlo Folyóirataink a nem Moszkvában megjelenő dokumentumgyűjteményeknek csak egy kis részét ismertetik kellő időbeno Ezért nem kapnak helyi.tudó-