Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Lukas, Václav: A levéltári gyakorlat alapfogalmai: hozzászólás a levéltári terminológia kérdéseihez / 140–148. o.
Ahhoz, hogy a le-féltári terminológia' teljes mértékben megfelelő leg/e. és általánosan kötelezővé válhassak, véleményem szerint a következő elveket kell figyelembe venni a terminológia megállapításánáli 1* Heg kell határozni a levéltári munka egyszerű alapvető elveit és világosi szabatosy érthető alapfogalmakat kell alkotni 9 amelyek megfelelnének a különféle levéltári anyagfajtáknak és az anyag feldolgozásának. 2* A már beidegződött fogalmakati amennyiben a mai követelményeknek megfelelnek, nem szabad megvált©st^ttnl; abban aa esetben azonban, ha a régi kifejezések nem felelnek meg, bátran kell alkotni olyan uj fogalmakat, amelyek jobban szolgálják a levéltári gyakorlatét* 3. levéltári terminológiánkat egységesíteni kell a nemzetközi terminológiával. 4. Amennyiben ás anyag eltérő jellege és a levéltári munka módszerei megengedik, arra kell törekedni, hogy legalább az alapvető fogalmakat egyesítsük a könyvtári és múzeumi gyakorlatban meg*J jelentésükkel • 5* Nem szabad sérthetetlen, változtathatatlan, öncélú dogmákat megállapítani, hanem állandóan szem előtt kell tartani, hogy a levéltári terminológia egységesítése és tisztázása csak eszköz és segédeszköz - noha nagyon fontos eszköz - a levéltári munka céljának* azaz a levéltári anyag mindenoldalú felhasználásának eléréséhez* Remélem, hogy cikkem meg fog felelni vitaindító rendeltetésének akkor is, ha csak a levéltári gyakorlat alapfogalmainak rövid áttekintésére és elhatárolására szorítkozom, noha tudom, hogy különösen az egyes fogalmak teljes tisztázása külön tanulmányt tenne szükségessé* 1 i, ,H»*W g t Vojtieeknek az az általánosan elfogadott definíciója, mely szerint "a levéltár a dokumentum jellegű Írásbeli és ezzel rokonjellegű emlékek összessége, amely a hivatalok szerves tevékenysége folyamán felgyülemlett anyagból keletkezett a közigazgatási és tudományos célokra történt kiválasztás utján 11 a levéltár fogalmát tulajdonképpen szűkebb értelemben körvonalazza, azaz csak a levéltári fond fogalmát határozza meg* Ilyen értelemben ezt ki kell terjeszteni olyan iratképzők levéltáraira is, melyeknek szerve zett működése nem hivatali jellegű /vállalatok, intézetek, testületek/* A szűkebb értelemben vett levéltár* azaz levéltári fond annak az Írásbeli és egyéb rokonjellegű dokumentum anyagnak, összessége, amely valamely hivatal, intézetp illetve testület, esetleg ezeknek saját iratkezeléssel rendelkező önálló osztályai szerves tevékenysége folyamán keletkezett és szak Szerűen osztályozva, illetve az anyag eredete szerint rendezve van* A tágabb értelemben vett levéltár, azaz levéltári d*pot/x/ /Vojtiáek szerinti összetett levéltár/, a.levéltárban.elhelyezett-levéltári fondók öszszessége. A levéltári anyag szakszerű osztályozásán, másszóval selejtezésén az állandó levéltári megőrzés céljára kiválasztandó,iratok és egyébhasanlö do/xf Itt a lev^ltárnak,mint iratmegőrző szervnek funkciója lép előtérbe* . /Szerk*/
