Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Takáts Endre: A helytörténetkutatás a Német Demokratikus Köztársaságban és hazánkban / 112–123. o.
«• 114 ^ bukása idején már csak kevesen toltak, akik miamikor együtt dolgoztak! a hangok is csak elvetetten hangzottak fel a munkának a régi alapon történő folytatására vonatkozólag* Kretschmar szerint Németországban 1945-hen a kettészakadás következtében az újrakezdés eélkitűzései is kettéosztottan születtek meg, s a politikai és társadalmi téren jelentkező szétválasztottság a kulturális elkülönülés tüneteit kezdte mutatni* A hazai történetkutatőknak és a szülőföldtörténettel foglalkozóknak elsőrendű feladata lett ez ellen minden erővel munkálkodni - irja Xretschmar* A táj- és helytörténeti kutatás meginditására az első lépéseket a "Németország demokratikus újjáépítésére létrehivott kulturális szövetség* 1 /jEulturbund zur demokratiaohen Erneuerung Deutschlands/ kezdeményezte * Munkatervében a történeti értékek, a nemzeti kulturális hagyomány megmeiw tése és ápolása mellett a múltnak demokratikus szempontb 1 való* átértékelése is szerepel* Igen Örvendetes, hogy a Kulturbund és a Levéltári 3főosztály között a munkafeladatok megtervezésében a legteljesebb az együtt«» működés* Innét magyarázható, hogy a helytörténettel foglalkozó* körzeti bizottságok /kreisaussohüsse/ felelős vezetői a polgármesterek mellett a levéltárosok* Hiszen például az újjáépítés munkája el sem képzelhető 6 levéltárakban találhat" tervek és rajzok alapos felhasználása és tanulmányozása nélkül* A helyi krónikák vezetése is jórészt a levéltáros feladata* Ezek a helyi krónikák statisztikai táblázatok és gazdag dokumentációs képanyag felhasználásával kritikai beszámolókban rögzítik azt a hatalmas újjáépítési munkát, mely Németországban 1945 óta folyik* Egy-egy ilyen krónika nm lesz ugyan történelmi mü, de az anyag összegyűjtésével és regisztrálásával megteremti a történetíró számára a lehetőséget, hogy ezék~ nek a részleteknek felhasználásával a történelmi egészet kifoimálja* Cikke végén Kretschmar hiányolja a publikációs lehetőségeket és sürgeti ezeknek mielőbbi megteremtését olyan módon, hogy ezáltal mind a tudomás nyos, mind a hépszerüsitő feladatoknak eleget lehessen tenni* «©0oEzt az előadást azért tartottam szükségesnek ilyen részletesen ismertetni, mert ebből mintegy képet kapunk a Németországban kifejlődött helytörténeti kutatás miitjárói és jelenlegi állapotáról* Ugyancsak a weimari konferencián hangsptt el Hans Heinrieh Leopoldi referátumai Stádtarehive, Stadtgeschichte und Ortsehronik cimen* /l/ Szinte az előbbi előadás folytatásának tekinthető, mert az általánosságokon túlmenően részletesen kijelöli a helytörténetirás aktuális feladatait* Z Először a levéltáros feladatairól szól, hiszen a forrásanyag megmentése, rendezése, feltárása tőle várható* Mindjárt a bevezetőben néhány sötét szinnel felvázolja a pusztulást, amely a német városi levéltárakat érte a második világháborúban* Majd áttér a levéltáros feladatainak ismertetésére* Legelőször fel kell mérnie a levéltárosnak azt az anyagmennyiségét,"amely a városokban.1945-ben megvolt. Itt elsősorban a még levéltárba nem került anyagra gondol* Volt tisztviselők és alkalmazottak meghallgatásával nyomoznia kell az esetleg mentésre kiadott anyag holléte után. S ebben olyan szívósságot kell tanusitania, hogy ezen az értelmetlenség vagy a rosszindulatú /l/ Archivarbeit und Geschichtsforschung, Berlin 1952* 196 ff*
