Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Szűcs Jenő: Szempontok a családi levéltárak ismertetőleltárainak elkészítéséhez / 92–104. o.

-96­közép- és kisbirtokos nemesi családok, egyes személyek iratai, gyűjteményei váltakoznak a családi levéltárak osztályán. Forrásanyaguk jellege, összetett­sége ennek megfelelően más és más* Ha mégis megjkiséreljük tipizálni a levél­tárakat, nagyjából 3 csoportot választhatunk szét. A levéltár jellegét - a forrásanyag jellegét és a levéltár összetettségi fokát - a családi birtok nagysága, a család egyes tagjainak rendi hovatartozásából következő politi­kai szerepe szabja meg. 1. Kis-középbirtokos családi levéltárak. Az anyag nagyobb részét birtokjogi, jogbiztositó iratok képezik, a birtokok szerzésével, zálogolá­saival, cseréivel, osztályaival stb. kapcsolatosan. Erre, mint magra,ópul rá a családi pénzügyekkel, ingatlanvagyonnal kapcsolatos iratanyag, külön­féle nyugták, elismérvényék, elszámolások, A harmadik forráscsoport a csa­ládi levelezés és általában a missilis-anyag. Mindezt kiegésziti az esetle­ges megyei szereplési?©,hivatali pályára vonatkozó iratok csoportjai családi perek és egyéb perek iratai\ végül idegen, beházasodás által bekerült irat­anyag, más családokra vonatkozó Írások. A missilis-anyag és az utóbbi három, többnyire nem nagy terjedelmű. Ezeknél a családoknál a birtokigazgatással kapcsolatos iratanyag többnyire nem jelentős ~ a birtokigazgatásnak csak bi­zonyos fázisai értek meg az Írásbeliségre, s ezeket' sem őrizték, tartották meg nagy becsben. A legáltalánosabb eset, hogy a birtokjogi stb. iratok egyet­len sorozatban vannak, a missilisek jelentős része, a gazdasági és a moder­nebb iratanyag rendezetlen, ill. az 0*L. rendezésében található* 2. Nagybirtokos családi levéltárak. Komplex jellegük emelendő ki el­sősorban. A birtokjogi, ingó vagyonnal, pénzügyeivel kapcsolatos anyag alkot­ja itt is a magot - persze a méretek, a család, szerepének megfelelően,sokkal nagyobbak. Missilis-anyaguk is gazdagabb? mig az előző tipusban a : családta­gok levelezésén alig túllépő missilisek tannak többnyire, itt gyakran orszá­gos méltóságokkal, politikusokkal folytatott levelezés találhatóé Egészen külön, nagy csoportot alkotnak a birtokgazdálkodás iratai? a birtokigazga­tás /provizorok, jószágigazgatók, jogügyigazgatók, fiskálisok iratai, gyak­ran egész regisztraturái, úriszéki iratok/ és a birtokkezelés iratai /szám­adások, ispáni iratok, jövedelem-, terméskimutatások stb./. | Gyakran külön egységeIsként épülnek be a levéltárakba a család egyes tagjainak méltóságai­val /nádor, országbirő, bán stb./ kapcsolatos politikai természetű iratok és a politikai-társadalmi élet számom kisebb vagy nagyobb jelentőségű terrénumá­val kapcsolatos források csoportja. Többnyire számos kisebb-nagyobb sorozat­ra bomlanak - részben a család által eredetileg rendezve, részben egykorú regisztraturákra, részben az 0„L-ban rendezve. 3. Kisebb gyűjtemények, egy-egy személyhez kapcsolódó iratanyagv Szék azonban szorosabban nem tartoznak pillanatnyilag a vizsgált probléma koré "be.... A rendszer, struktúra szempontjából mé£ inkább elválnak egymástól a családi levéltárak. A levéltárismertetéssel foglalkozva közelebbről éppen ez érdekes. 1. A levéltárak egy jelentős-^észe a XVIII.sz. végén 9 vagy a XEUss* elején mesterséges, területi vagy tárgyi /vagy a kettő kombinációja/ -rendezé­sen ment át. A birtokjogi ^ratokat megyék vagy egyes uradalmak sorrendjében, ezen belül gyakran birtokoki, falvak szerint rendezték, az eg^éb jellegű ira­tokat pedig tárgyi felosztás szerint. Külső megjelenésükben scrinium* eapsa, ladula stb., ezen belül gyakran fasciculus, végül numerusokra oszlik a ren­dezés. Az elvben, az elv kivitelezésében, pontosság tekintetében széles ská­~"Taju változatok vannak - a tipus azonban nagyjában egy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom