Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Mráz Vera: Egy szabolcsmegyei mezőváros iratanyagának rendezése / 88–91. o.
szájaa&áskönyvei, Városi tisztviselők neveinek az összeírásai, járandóságaiknak feltüntetésével* ! ff A yáros terheit, szolgáltatásait feltüntető iratokt a/ Adózás, poreiózás,katonabeszállásolás* b/ Forspontezás, szállítás* 3* Különféle táblázatos összeállitások, az adó* és a város perére ön— ként megajánlott pénz "beszed' séhez segédeszközül • Birtokosok, nemesek, adózók összeírásaié 4* Különféle nyugták, elismervények, fizetési meghagyások a város tisztviselőitől* V* Bírósági anyagt 1. A város biifi, mint elsőfokú hatéság előtt folytatott tanúkihallgatások, vizsgálatok és egyéb, szóthullott mellékletek* 2. fellebbviteli hatóságokhoz benyújtott és hátirati elintézés után a városhoz visszaküldött iratok* VI * A város úrbéri perére vonatkozó iratokt 1. Fraktur alakban kezelt, a vonatkozó mellékletekkel ellátott iratok* 2* Széthullott permellékletek, XVIII*század* 3* Széthullott permellékletek* XIX* század* VII *A város dohányperére vonatkozó iratok* VIII*A városi közgyűlés jegyzőkönyvéből fennmaradt töredék* Sedriális jegyzőkönyv töredék* A XIX.század elején az anyaghoz készült betűrendes mutatóból fennmaradt kis töredék* XX* 1849 utáni vegyes iratok /egy kis fraktur faaeiculusjfnyi anyag/* X* Városi polgárok magánügyei* Az iratok az egyes csoportokon belül időrendben vannak* Az anyagnak ez az utólagos, mesterséges rendezése több problémát vet fel* Felmerül a kérdés, egyáltalán mennyiben volt jogos egy ilyenfajta Önkényes rendezés? Nem lett volna célszerűbb az eredeti irattári rendet viazszaállitani? Az iratanyag és a fennmaradt segédkönyv- és protoeollum-töredék tanúsága szerint az egykorú ügyintézés a következőképpen tört ént i A különféle elintézendő ügyeket a tanácsgyülésen tárgyalták* Az ügyintézés alapját képező beadványra rávezették a beadás napját* majd az ügy megtárgyalása után legtöbbször hátiratilag vezették rá a végzést és a tanácsülés napjának keltét, továbbá az ügynek a tanácsülési jegyzőkönyvbe való bevezetésekor adott számát. Ezt az iratkezelést azonban csak a XVIII* század végén vezették be és akkor sem tartották be pontosan, mert nagyon sok olyan irat van, amelyre nem vezették rá a numerus protocollit* Az iratokat eredetileg valószínűleg a jegyzőkönyv számai szerinti sorrendben kezelték és eszerint készítették hozzá a nevek szerinti mutatót* A proveniencia elve általánosan elfogadott és a gyakorlat által igazolt elv a levéltári rendezés terén* Ettől csak indokolt esetben ajánlatos eltérni* Ilyen esetül ehet az, ha az iratanyag eredeti rendje nem állitható vissza azért, mert az iratoknak csak egy része volt valamilyen rendbe besorozva és az iratok másik jelentős részét az igy visszaállitott rend szerint sem lehetne besorolni, vagy ha maga a rendszer olyan volt, hogy a helyreállítására szükséges erőfeszítéshez képest nem biztosit megfelelő tájékozódást az anyagban* l&ndkét eset fennállt Hagykálló anyagának a rendezésénél. El-
