Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Kopasz Gábor: Baja város levéltárának rendezése / 77–87. o.
- 80 r kitását kívánta meg maga az iratanyag, valamint a magyar városi jog- ós közigazgatástörténeti fejlődése© Ezekre a szempontokra voltunk figyelemmel" * főcsoportok sorrendje tekintetében* Ami a főcsoportok sorrendiét illeti, nem kétséges, hogy a közigazgatási vonatkozású ügyekkel foglalkozó iratokat kellett az első főcsoportha sorozni, mert a közigazgatás volt a városi tanács első feladata, akár a főbiró, akár a polgármester állt is az élén. még ha az egyetlen városi tanács a XVT1I.század végéig vagy a XIX.század közepéig végzett igazságszolgáltatási tevékenységét is. Tehát,a közigazgatási főcsoport azért került az első helyre, mert a városi tanácsnak ez volt mindig az elsődleges tevékenysége* Ennek a főcsoportnak a gerincét a tanácsi iratsorozatok alkotják, de a többi, esetleg kisebb jelentőségűnek látsző iratsorozatokat is iéB kellett csoportositani, ha azok szorosan vett közigazgatási jellegűek. Második főcsoportnak azért vettük a rendészetét, mert fontosságban mindjárt a közigazgatási anyag után következett* A városi rendészeti feladatok mindig szorosan simultak az igazgatási feladatokhoz. Amikor a polgármesteri állás első megjelenésekor a gazdasági ügyek egészben, vagy az első világháború után a városi számvevőségnek a Bí. alá való* rendelésével részben önállósultak, a rendészeti feladatok a közigazgatás kiegészítő részei maradtak* Amikor a biráskodás 1848-ban még a városi tanácson belül . ugyan, de elválik a közigazgatástői, vagy amikor 186$Mben történt államosítása után független lesz a városoktól, a rendészeti tevékenység akkor is szoros felzárkózottságban marad a közigazgatás mögött* $őt, amikor 1919^ ben a rendőrség államivá lesz, uj szervként az elsőfokú közig.hatóságot szervezték meg a varosoknál visszamaradt rendészeti feladatok ellátására* Az idecsoportosított iratsorozatok részint a kapitányi hivatal, majd pedig az I.foku közig*hatóság működése során jöttek létre* Harmadik főcsoportnak azért vettük az árvaügyeket, mert hazánkban az árvaszékek szintén a közigazgatási szervből nőttek ki. Ami itt az u*n* közgyámi és halálesetfelvevő hivatal iratait illeti, ezt a domináló "közgyámi* 1 jellege miatt vettük ide, mert a "halálesetfelvevő** ügyek egyébként az I.foku közig t hatóság iratsorozatai közé kívánkoznak, de a regisztratura elv szerint egymástól elválasztani a kettős tevékenységet nem lehet* A negyediknek vettük a gazdasági ügyek főcsoport ját. A gazdasági ügyek intézése a közigazgatási ügyektől több-kevesebb függe ti eléggel történt már a XYIII.század II.felétől, de teljesen sohasem vált el tőle. Sőt a polgármester éppen a gazdasági ügyek intézéséből nőtt fel a város első közigazgatási vezetőjévé, maga mögött hagyva a főbírót is. A város gazdasági, pénzügyi jellegű hivatalainak iratanyagán kivül itt helyeztük el a város gazdasági jellegű vállalkozásainak iratait, s elvben a város térképanyagát is ide soroltuk, amely anyag ténylegesen az erre a célxa készült nagf asztalba beépitett "térképtárban" van elhelyezve. A térképtár fiókjaiban kisebbméretü térképeink, a helyes térképrén&ezési élvnek megfelelőén, kiterített formában vannak elhelyezve. Hogy a biráskodási főcsoportot az ötödik helyre tettük, ebben az a szempont v e zetett be műnket, hogy - bár közvetlenül a török után az igazságszolgáltatás a városi tanácsnak a közigazgatással szinte egyenrangú tevékenysége - az igazságszolgáltatás a közigazgatási tevékenység mellől íEssan-lassan hátrább szorul, az 1848t XXIII.te. szerint tőle el is válik, de még a városi szervezeten belől marad, az 1869sHT.t*c* életbeléptetéséivel pedig megtörtént a törvénykezés államosítása és a közigazgatási szervektől való végleges elválasztása.
