Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Varga Endre: A Novus Ordo: II. József jogszolgáltatási rendszere / 48–61. o.
sohasem tudott meggyőződni arról, hogy akarata a magyar igazságszolgáltatásban milyen mértékig érvényesül. Bizalmatlansága ezért a magyar Másságokkal szemben egyre fokozódott s mint azt például az elsőfokú bányaMóságok 1738 évi átszervezése mutatja, amit a császár a hétszemélyes tábla kikerülésével, a "bécsi udvari bányakanara utján hajtatott végre /melynek hatásköréből 1794-* ben a legfelső fokú bányabiráskodáet 5 maga vette ki/, elégedetlenségét a kir. Guriával szemben nem egyszer kifejezésre is juttatta* Levéltári szempontbél hozzátehetjük} az ilyen és hasonló ügyeken, egyes iratok tartalmán tul az egykorú levéltári anyag egészében is visszatük^, rözi a rendszer jellegét és gyengeségeit* A bírósági szervek ügyvitelében a Novus Ordo "bevezetésével egyszerre megduzzad az elnöki jellegű levelezés* Bz nemcsak a biiósági szervezet most kiépített hierarchikus tagolódásával,a felsőbb fórumok ellenőrző munkájával kapcsolatos* Az ilyen természetű iratokon, rendeleteken, utasításokon, a legkülönfélébb természetű jelentéseken és véleményeken kivül a József-kori bürokratikus ügyintézés, a gyökértelen uj birósági szervezet, az eljáró hat Seágok bizonytalansága, tanácstalansága magával hozza, hogy a perek intézése is széleskörű hivatali levelezéssel kapcsolódik összes az alsóbb fórumok a hétszemélyes táblától, ez az uralkodótól kéri és várja.az utasításokat a logküiö&felébb p«x?endLl és s&é'b kérdésekben® A tulajdóriképpen! periratokon kivül tehát az egyes konkrét peres Ügyekkel kapcsolatban is sok és sokféle akta keletkezik* A peres anyag s az ügyviteli, levelezés pl* a Curiai?levéltár anyagában teljesen egymásba szövődik, mutatva a jogssol*gáltatás jozefinista gépezetének akadozó működését, a feudális zűrzavar helyett most a túltengő bürokrácia által okozott nehézségeket, az egész rendszer kifő íratlan, ideiglenes jellegét* Szék a tünetek a rendszer sikereket mutató első korszakában is észrevehetők s mind jobban láthatók, ha annak történetét tovább kísérjük. 1788tői kezdve, ahogy az ismeretes kül- és belpolitikai események a császár figyelmét másfelé 1 vonják, a nagy önbizalommal megindult jogi ref02112 mindinkább háttérbe szorul* A birodalom sulyosodó helyzete, a fokozódó gazdasági és politikai nehézségek, a török háború változatos eseményei között egyre kevesebb uj kezdeményezés történik a magyar jogrendszernek a császári elképzelés ek szeriMÉ való további foimálására. Megritkulnak az ujabb és ujabb reformokat Indító császári rendelkezések s ami érkezikjs az sem éri el az eddigi eredményeket* Hiába hangsúlyozzák a rendeletek kemény kifejezései, hogy "ez megmásíthatatlan aka^ ratunk**,"ettől el nem állunk 11 , tegy az utasítást ellenvetés nélkül, ^kikerülhet et lenül" végre kell hajtani, hiába tűznek ki időpontokat, amikor az elrendelt változásnak végbe kell mennie, az eredmény nem következik be s az időpontokat - mint ag különben a rendszer első éveiben is többször előfordult « ismételten meg kell hosszabbítani* Az anyagi jog reformja, amire a bírósági szervezet átalakulása után sor kerülhetett volna, igy néhány körülhatárolt kérdéstől eltekintve / mint például a házassági jog emiitett korszerűsítése/ nem is ért. el számottevő eredményeket, Ez nemcsak a szélesen szerteágazó s a magyar viszonyokban mélyen gyökerező feudális magánjogra vonatkozik, mely úgyszólván töretlenül élte áfc József rendszerét, de a zártabb egységet képező s könnyebben átültethető büntetőjog terén ug^nez tapasztalható. A császár 1787 »ápr.2~án kelt pátenslevele Magyarországon is kihirdette az uj osztrák büntetőjogi kódexet s ápr.6-án 5000 példányban elküldte a hétszemélyes táblának azzal az utasitással, hogy ossza szét a büntető hatáskört gyakorló magyar bíróságok között s utasitsa azokat a rendelkezések azonnali bevezetésére, pontos betartására* A hétszejoályes táhla azonban a kődez adaptálását kivarrta, rámutatott alkalmazásának jogi nehézségeire stb. s ebben a kancelláriánál is támogatásra talált* Az iratváltások, huzavonák dacára ugyan az osztrák törvényt a magyar biróságok végül
