Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Varga Endre: A Novus Ordo: II. József jogszolgáltatási rendszere / 48–61. o.
A házassági bontóperek XLJóssef kőidig az egyhásí ssentssókek bíráskodása alá valtak utalva^, és pedig •• a kérdés körül folyt násfélssása« á@s kOs delemnek a protestánsoké nésve ksdvesőtlen eláőltével » a C&xoXi&a !•*• solutlo értelmében a protestáns falak ily ügyei is véglegesen a katolikus püspöki szgs.ts&éksk Ítélkezése alá kerültek* A katolikus szentszékek hatás™ köre a keresztény fel*késetek közül ssupán a görögkeleti vallású felekre mm tarjad ki, J - - a görögkeleti egyház ugyan~ is a maga kiváltságait, kostul a saHt szentszékek tartásának' jogát, a rekatoXizácié legsötétebb korszakában is meg tudta tartani. - A katolikus és görögkeleti szentszékek háuasságl bontóperben való Ítélkezésének II*Jőssaf 1786 máro. 6»án kelt házassági pát@ illetőleg a szentszékek.világi ügyekben valő bíráskodásának megszüntetéséről a pátenssel e^rídejüleg t ahhoz kapesolédya kiadott /ugyanaznap kait/ további rendelkezése vetett véget, mely az ily tárgyú pereket a rendes világi bíróságok elé utalta. A rendelkezés értelmében a bcntóperek első fokon, jobbágyok esetében f az illetékes megye vagy kiváltságos kerület törvényszéke /sedriája/, polgárok esetében a városi törvényszék, végül nemes felek ügyében a kerületi tábla Ítélkezése alá kerültek® Mindezektől az ügy másodfokú eljár%m a kir.tábla elé & * harmadfokon, utolsó* fórumként, a hétszemélyes tábla elé volt fellebbezhető. A rendelkezés tehát a pereknek a kir s Curlára való felvitelét a nem-nemesek számára ez üdékben is megengedte, ujabb rést'vágva a Curia - nemigen még csak a nemesség magánjogi pereinek kiváltságos forussm - korábbi hatásköri elsárkósottságáf• A hatásköri változás az ily ügyekben alkalmazott anyagi jog váltosA" sával járt együtt. Mg ugyanis a katolikus szentszékek a házasság felbontásának osak egyetlen foasaáját - a kánonjog által engedett kivételét ebetekben •• a hásssság ssrmisnek nyilvánítását ismsrték. addig most a világi bixéságokf a pátensben meghatározott feltételek mellett, a válást is kimondh&tták f «m&» nekmhetőségét eddig o&ak a protestáns egyházjog ismerte el. A válás esgedélyezése /házastársi kegyetleneég f a felek közötti engesztelhetetlen gyülő*let, hűtlen elhagyás stb* esetén/* mint általában az egyházi szervek világi ügyekben való ítélkezésének megszüntetése, egyike volt a legjelentősebbeknek XX.József azon reformjai sorában, melyekkel a feudális jogrendszert felbontani törekedett s melyek által az elmaradott magyar jogintézményeket a polgári fejlődés útjára terelte e A jogszolgáltatás átalakításának eddigi eredsaényeí osak bevezetői voltak a császár további radikális intézkedéseinek, aki a már x&egkassdett jogi refomot szokott szívósságával hajtotta előre* A további lépések megtételét hosszú tárgyalások* uralkodói leiratok, a magyar hatóságok részéről felterjesztett javaslatok és vélemények stb* előzték mmg 9 minek során a hétszemélyes tábla is. kiterjedt levelezést folytatott az alárendelt bíróságokkal, különböző más központi hatóságokkal s iexméssetesen, magával a osászárral. A tervezésekkel kapcsolatban sem a hétszemélyes tábla, sem a kancellárit., sem a helytartótanáes s a tárgyba bevont többi kormányszerv mm tanúsította mindig azt a készséget az uralkodó elképzeléseivel szemben, amit az tanácsadóitól feltétlenül megkövetelt. Az iratváltások, ellenvélemények József reformjainak előrehaladását bizonyos fokig lelassították, de a eéljai felé még töretlen erővel haladó császárt a birodalom külső és belső viszonyainak alakulás sa még nem állította meg a kitűzött utón® Az 1786-ban életbe lépett reformokat Jóssef csak átmeneti megoldásnak tekintette, célja a bíróságok számának további csökkentése, a jogszolgáltatás konoentrációjának folytatása volt. Az erre irányuló tervek &®xán magától értődőén felvetődött az uj rendben időszerűtlenné vált kiváltságos kerületek megszüntetése, területüknek a szomszédos megyékbe való beolvasztás merült továbbá az a sarkalatos kérdés8 a kerületi táblákat kell-e tovább fej-