Levéltári Híradó, 4. (1954)

Levéltári Híradó, 4. (1954) 3–4. szám - Ember Győző: A Lengyel Népköztársaság levéltárügye / 11–43. o.

JSlőhivőjuk és szárítójuk automatikus* Másológépük van, nagyitójuk szintén* Zeiss-féie leolvasókat használnak* Quarzfény mellett nem fényképeznek* Rendezett anyag, teljes sorozatok kerülnek felvételre, a paginálás a műhely feladata* A pótlásokat a megfelelő hel^*e ragasztják "be, nem pe lg külön helyen hagyják* A filmtáruk korántsem olyan korszerű, mint a mienk* X Annál inkább el vagyunk maradva az iratkonzerválás terén* Kern is sejtjük* hogy hányféle kórokozója van a papírnak/bőrnek, pecsétnek* War- ,. szavában egy kémiai intézetben 1949 óta 2 személy csak ilyen irányú vizsgálatokat és kísérleteket folytat* Mint má* emiitettem, két mikrokémlkus és egy mikrobiológus dolgoz! a Régi Iratok Főiévé 1 tárában is* Több mint 200 górcsőben rakták elém a levéltári anyag különféle kártevőit* Minden raktárnak van egy felelőse, aki azonnal jelenti, ha veszélyt észlel* £rre megindul a vizsgálat* Először megállapítják a kórokozót, azután alkalmazzák a kikísérletezett ellenszert^* Ennek többféle faja van* Első és legegy~ szerübb orvosság) bizonyos anyaggal - a receptje megvan - átitatott,majd kiszáradt papírlap, amit az iratok közé tesznek és otthagyják* Második orvosságt lemosás vattával* Tan egy szer, amely elpusztít minden kórokozót, de ártalmas arra is, aki vele dolgozik* Olyan szert keresnek, ami az embernek nem árt, mégis hatásos minden ellen* Harmadik orvosságt gázkamra, különféle gázokkal, aszerint, hogy mi a veszedelem* A pecsétek orvosságát még nem találták meg, de hidegen már tudnak peesetet ragasztani* A receptet elhoztam Hágyari kartársnak, kíváncsi vagyok, mit szól hozzá* Ilyen fejlett konzerválás mellett eléggé meglepett , hogy restaurál lás viszont egyáltalán nem folyik* Leállították, mert megfelelő ragasztószerük még nincs kikísérletezve* A f oima linó s keményít őt t amit mi használunk, nem találják megfélőnek. A" az álláspontjuk, hogy inkább ttohogjjadxít rosszul* % Sörül belül ez a helyzet a levéltároskópsós terén is* lorábban 3 egyetemen folyt, farszawaban, Krakiwban és Tormában* A történészképzéshez kapcsolódott* Akkor az egyetemi történészképzés két részre oszlott* Telt egf 5-éves és egy 2<=éves tagozat, az első elvégzése után tanár lett az illető, a második elvégzése után magister* Az első tagozat 5 .évében hallgattak egyes történészek a történelmi előadások mellett levéltárosi előadásokat is.résztvettek gyakorlatokban, 1 hónapi nyári gyakorlaton voltak valamelyik levéltárban, majd vizsgát tettek levéltári alapismertekből és közigazgatástörté-* netböT* Levéltárosi oklevelet azonban nem kaptak, csak történelem-tanárit* Ennek alapján azonban tudományos levéltári státusba kerülhettek, ami egyetemi végzettséghez, de nem kizárólag történészihez, van kötve* Az egyetemi történészképzést azonban Lengyelországban is elég sürün megrefoimátják* Jelenleg éppen ilyen uj reform stádiumában van, amikor is a k

orábbi két /j 4- 2 éves/ tagozatból egy uj, immár csak négyéves tagozat születik. Ennek keretében kétéves lesz a levéltárosképzés, de uj tantervvel, ami még nem végleges* ügyelőre jelenleg csak egy egyetemen, forunban indult meg az uj képzés első féléve*