Levéltári Híradó, 4. (1954)
Levéltári Híradó, 4. (1954) 1–2. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Rynkowska, A.: Az üzemi levéltári iratok rendezésének kérdése / 116–124. o.
J $20 A helyükön maradó köteteknek leltári lapokra való felvételével egyidejűleg el kell végezni a makulatúrába kerülő iratok előzetes osztályozását is; ezt a tényt a 9» rovatba jegyezzük fel 'II" jellelo A leltári lapok használatát az alábbi szempontok indokoljákg lo/ A rendezési munkálatokat egyidejűleg több dolgozó végezheti, akik a fondot egymás között több részre bonthatják., 2o/ A munkát bármely pillanatban abba lehet hagyni, illetőleg egy uj levéltáros bármikor folytathatja» 3»/ A leltári lapok kezelése lehetővé teszi$> hogy többször áthelyezzük a lapokat és megváltoztassuk azokat, még mielőtt véglegesen döntenénk az iratok végleges rendje kérdésében*. 4«>/ A leltári lapok alkalmazása kiküszöböli azokat a nehézségeket, amelyek a nehéz és nagy kötetek emelgetésével és átrakásával szükségképpen együttjárnako Az "Utasítás" negyedik pontja az előzetes selejtezésről beszélő A rendezés ezen stádiumában azokat az iratokat minősitjük makulatúrának, amelyeknek a tudományos kutatás szempontjából semmiféle jelentőségük nincso Ilyenek például a pénztári elismervények, vasúti szállítólevelek, számlák részletezése, stbo Miután az iratokat a leltári lapokra felvettük, lo/ megteli állapitani, vájjon a felvett iratok kivétel nélkül egy fondhoz tartoznak-e; 2»/ a leltári lapokat rendszerbe kell foglalni* A fond határainak megállapítása elvi kérdés a Ennek meghatározásánál az "Utasítás" azon feltételezésből indul ki, hogy "a gazdasági levéltári iratok esetében egyetlen fondként kell kezelni mind a tulajdonos iratart, mind a vállalat iratait, ha az iratok abból az időszakból származnak, amikor még nem történt meg a tulajdonos és a vállalat vagyonának különválasztása és a vállalat mint jogi személy még nem létezett 0 » A részvénytársaság keletkezése előtt u D io a tulajdonos személyi vagyoni érdekei egybeolvadtak a vállalat vagyoni érdekeivel*, A gyárosnak nem volt külön iratkezelése s magániratait együtt őrizték a vállalat termeléssel kapcsolatos irataival* Az "Utasítás" elfogadásra javasolja, hogy "ha több olyan vállalat létezik, amelyek akár a tulajdonos személyén keresztül, akár szervezési formák által egybe vannak kapcsolva, minden egyes vállalat iratait külön fondként kell kezelnie Ez a megjegyzés azonban csak az ujabb korra vonatkozik, amikor is már kialakult a vállalat jogi személy volta"° A vállalat jogi-személy jellegének kialakulása azt eredményezte, hogy az üzem iratait kiemelték a tulaja, donos iratai közül és létrehozták a vállalat külön iratkezeléséto Az "Utasitás következő tézise kimondja;""el kell ismerni, hogy az örökölt és egy és ugyanazon vállalatra vonatkozó iratok íúindenkor ugyanahhoz az állaghoz tartoznak és nem képeznek különálló levéltári testet",, Az 'utasitás" értelmében "a 1 vállalatnak az állam'által való, s a második világháború után végrehajtott átvétele - lezárja a fondot"o Ebben az esetben ugyanis változás következett be mind a tulajdonos személyében, mind a vállalat, illetve a cég szervezeti formájábano **,'«'••&' Az ötödik tézis azon indokolása, "hogy a különféle földbirtokok, vagy a vállalat-tulajdonos birtokába tartozó egyéb javak iratai külön fondként kezelendők", a második tézis indokolásában helyezendő el 0 , Az "Utasitás" 6 0 pontja a rendezés módszerének kérdését tárgyalja<> Az iramok keletkezésének fentebb bemutatott módja szükségessé tette, hogy az iratokat
