Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - ISMERTETÉSEK - Alexijev, M.: A bolgár levéltárügy kérdései: Rabotnicseszko Delo, Szófia, 1953 / 143–145. o.

Alexijev, M.; A bolgár levéltáriig kérdései. /Rabotnicseszko Delo, Szófia, 1953« október 23./ Azt az utat, melyet a népek a társadalmi, gazdasági-és politikai fejlődés utján megtettek főképpen a régebbről megmatf radt emlékanyag alapján tanulmányozhatjuk. Ilyen ealékanyag elsősorban az iratanyag: az államhatalom iratai, intézmények, vállalatok, társadalmi, politikai és más szervezetek, egyes neves személyek levelezése /levéltárak/* Az iratanyag 'a legközvetlenebb kapcsolatban van a múltban fennállott és most fennálló társadalmi-gazdasági formációk sokoldalú tevékenységével. A kutató, a tudományos vagy politikai munkás számára ezek - mondhatni - a múlt élő tanul* Ezek alapján tanulmányozható helyes marxista-leninista megvilágítás mellett a társadalmi-gazdasági és politikai rend, :

4k« uralkodó és elnyomott osztályok helyzete, az osztályharc a különböző korszakokban, a kultúra és az életmód. Ezért az iratanyagot fel kell kutatni, gondosan meg kell őrizni, tudományosan és technikailag fel kell dolgozni és hozzáférhetővé kell tenni, hogy hazánk anyagi és kulturális építésében felhasználható legyen. Ezt a feladatot állította a Párt és a Kormány a nálunk már felállított Állami Levéltári Alap elé. Néhány intézmény mellett a múltban is létrehoztak bizonyos levéltári szolgálatot, de igen korlátozott hatókőrrel és a szükséges központosítás nélkül. Ezek az uralkodó osztály érdekeinek megfelelően bizonyos tevékenységet fejtettek ki. Az általuk őszszegyüjtött levéltári anyagot azonban a burzsoá és fasiszta tényezők arra használták fel, hogy bemocskolják a nép történetét és harcait, hogy elültessék a nagybolgár sovinizmust és a szomszédos országok népeivel szembeni gyűlöletet, igazolják a népellenes rablőháborukat és általában megerősítsék a burzsoázia uralmát. Az iratanyag összegyűjtésére, megőrzésére és felhasználására á&orifean egyáltalán IBM látez&tt állami szervezet. A burzsoáziának nem volt érdeke, hogy létrehozzon ilyen szervezetet. Nem kivánta megteremteni annak a lehetőségét, hogy feltárják az igazságot a munkásosztály, a dolgozók helyzetéről és harcairól. A burzsoázia uralmának ideje alatt különböző kormányintézkedések értelmében évről-évre rendszeresen hatalmas mennyiségű értékes levéltári anyagot semmisitettek meg, amelynek alapján meg lehetne Ítélni az ország, vagy egyes körzeteinek akkori politikai és gazdasági helyzetét, a munkásosztály és a dolgozók megrablását, kizsákmányolását, a külföldi tőke behatolását és garázdálkodását, stb. A burzsoázia csak azt az iratanyagot őrizte meg, amelyre uralmának megerősítése végett szüksége volt. Minden egyebet megsemmisítettek. A szeptember 9-i Népi Felkelés széles*perspektívákat tárt fel a levéltárügy területén is. !

< Képi demokratikus hatalmunk, amely helyesen értékelte a gazdag levéltári anyag megőrzésének és felhasználásának szükségességét, 1952. elején létrehozta az Országos Levéltári Alapot, központi és körzeti állami levéltárak hálózatával. 16.591-54o - 143 -