Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Makkai László: A levéltári alapleltár mint a tudományos kutatás segédeszköze: megjegyzések az Országos Levéltár eddig megjelent alapleltárairól / 109–111. o.

nak elő/. Ugyanez áll a 4, pontra /a kutatás médja, feltételei/; ezzel kapcsolatban talán azok a megjegyzések volnának megszívlelendők, melyek ; a segédkönyvek természetének közelebbi megmagyarázásáréi és a rakszám szerint részletezendő tartalmi és évköri ismertetésről feljebb elhangzottaké Az egyéb megjegyzések /5- pont/ között jelenleg főleg az anyag állapetára és a hiányokra vonatkozó tájékoztatások szerepeinek^ ezeket az ismertető leltárban részletezni, ki* f

eszíteni lehetne, Tekintettel Toltak a szerkesztők /itt is éleg Wellmann Imre/ a különböző levéltári egységek közti kapcsolatokra is

9 amennyiben többizben utalnak az eredetileg egybetartozó, de később szétszakadt álla&okra, sőt rokontartalmú állagokra is felhívják a figyelmetv Az ií tető leltáraknál ezt az eljárást még követfcez|4esebben s egy= ben még jobban elmélyítve Kellene kivetni

9 vagy az egyes levéltári egységeknél utalta a kiegészítő és rokontartalmú anyagra, vagyávalamilyen mutató révén adva meg a szükséges útbaigazítást. Ez a kétségkívül sok munkát követelő tájékoztatás olyan nagy hasznot jelentene a kutatás számára, hogy bizvást megéri a faradságot és a velejáró terjedelembővülést* Végül az alapleltárakat kiegészítő, szerkezeti áttekintésekről és a bevezetésekről keli $ég szólni, A két kan-" eelláriai levéltár esetében már maguk a tartalommutatők meg< felelő tájékoztatást adnak a levéltárak.szerkezeti felépítéséről, a pénzügyigazgatási és biróságí alapleltárak azonban olyan komplex anyagot tartalmaznak, hogy indokolt volt rendszerükről külön áttekintést adni. Ezek az áttekintések hasznoiak, de - mint már szó volt róla - még hasznosabbak lennének, ha a levéltárak keletkezéséről, s ezzel kapcsolatban az iratanyagot létrehozó, kezelő és rendező hivatalokról és magokra is l&galáh vázlatos tájékoztatást kapna az olvasó, A bevezetések legfeljebb néhány utalást tartalmaznak erre vonatkozólag. Az egyébként is rövid bevezetések az alapleltárak készítésének történetét s az alkalmazott rendszert ismertetik csakc Az a néhány.sző* melyet a szerkesztők az iratanyag tudományos jelentőségéről ejtenek, olyan általánosságban mozogd hogy akár el is maradhatott volna, A birősáfi alapleltar idevonatkozó mondata tömörségénél fogva élreérthető* Ha nem állott rendelkezésére elegendő tér az anyag tudományos jelentőségének megfelelő megvilágítására,, helyesebb lett volna erre a kérdésre ki sem férni, ehelyett viszont erőteljesen kellett volna lítalni arra a gyökeres tudománypolitikai fordulatra, melyet népi demokráciánk megszületése a magyar levéltárügy xerén is jelentett s melynek eredménye az is, hogy a polgári történetkutatás sok-sok mulasztása közül egyiknek, a levéltári alan~ és ismertetőleltárak hiányának felszámolásához megtehettük az első lépéseket. A fenti észrevételek természetesen nem csökkentik az alapleltárak |özzététdének nagy jelentőségét, sem annak a gyors és jő munkának az érdemeit, melyet a szerkesztők végeztek. Történettudományunknak az utóbbi években vett hatalmas lendületét bizonyára fokozni fogja az alapleltárak által nyújtott segitség, amiért elismerés illeti az Orszáf

os Levéltárat, a szerkesztőket és a Levéltárak Országos özpontját egyaránt. 16.591-54 Makkal László 111