Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Stebelsky, A.–Tóth András: Az iratrendezés / 89–100. o.

leges megállapítása csupán akkor következik beo ha az intézmény megszűnik^ vagy szerkezete, illetve funkciója oly mértékűén változik meg, hogy az indokolttá teszi az előző anyagnak önálló fondként való lezárását; E művelet során általánosan érvényes elvként kell szem előtt tartani azt

9 hogy fond= nak csupán azokat a részeit kell feltétlenül egyesíteni

9 melyek önállóságukat, segédhivatali függetlenségüket mégőrizték. Különböző segédhivatalok természetes megoszlása során létrejött tagolt fondókat csupán komoly intézménytörténet! előtanulmányok alapján lehet egyesíteni. Különös óvatosságf

al kell eljárni álkor, ha a fond külső "behatások következtéén teljesen szétszóródott. Ibbenaz esetben az egyesítést részletes leltározásnak kell megelőznie. Á fent vázolt müveletekkel lezárul a voltaképpeni rendezés és következik a leltározás, mely azonban már külön tanulmányt igényel ugyanúgy, mint a fondok hierarchiájának kérdéses valamint az a kéraes

9 hogy milyen módon kell elosztani a fondókat a levéltári hálózaton belül. összeállitottas Tóth András zet

ek, • " • ~ ~ ' 7T/~kz "irat" szó jelen esetben annak legszélesebb levéltári értelmezésében szerepel® függetlenül attól

9 hogy az irat mint' levéltári egység milyen külső formában /szorosabb értelemben vett irat

9

Könyv

p térkép*, terv

9 stb./ jelentkezikc 2v/"A lengyel terminológia nem tesz különbséget a működő szerv irattára és a levéltár közötte A fordítás során éla magyar nyelv adta különválasztás lehetőségével*. Az eredeti csikk külön szól a működő szervek kezelőiródáiról;••*" illette a már megszűnt szervek* főleg feudáliskori szervek kancelláriáiról* Tekintettel azonban arra

9 hogy a cikkíró sem minden esetben különbözteti meg élesen a két fogalmat*, a fordítás során mindkét esetben segédhivatalt használtunk a szónak oly értelmezésében

? hogy a segédhivatalon belültöf tént mind az iratoknak iktatása® mind pedig irattározása*, /Á segédhivatal fogalma isy jelentheti azonban egy egész minisztérium segédhivatalát éppen ugy® mint egyetlen osztályának 0sztályir©dájáV~is./ ~ """ ~ ~~3./ Stebélski cikke alagján a "fond" szó lengyel értelmezésével kapcsolatban a következők állapithatól megs a/ a fond lehet egyszerű vagy összetett* Egyszerű fond egy segédhivatal működése során jen létre. Az egyszerű fondon beiül is jelentkezhetnek kisebb különváló sorozatok. Az összetett fond egyazon irattermelő szerv terméke abban az esetben® ha a szerven belül több segédhivatal működött /ld. 2. jegyzetét is/e Az összetett fond ennek megfelelően több

9 rendszerint nagy iratsorozatra bomlik. ~~ b/ A fond fogalma végső fokon tehát az irattermelő szerv fogalmával azonos - az esetek túlnyomó többségében* * %JTAz eredeti szöveg "iratgyüitési és iratőrzesi rend

M ^ügykörjegyzék", "ügyköíterv'

1

®" fogalmakat használ* Fordítás sunkban végig az ^irattári terv

w Kifeiezést használjuk mint^ amely eeyreszt jobban megvilágítja a iogalom tartalmát

? másrészt megfelel a német terminológia nálunk közismertebb "Aktenplan" fogalmának. -~ 5o/ 'Gyűjtemény

1

' alatt a cikkíró egy iratanyagnak olyan ös égét érti® mely általában valamely személynek 16.591-54- - 99 -