Levéltári Híradó, 3. (1953)
Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Stebelsky, A.–Tóth András: Az iratrendezés / 89–100. o.
valamely munkafolyamattal kell összekötni, . ,-. ... -. 9. A . ... A levéltári rendezéssel kapcsolatban többször kell bizonyos kiegészítő müveleteket is elvégezni. Ilyen műveletekre két esetben szokott sor kerülni-s " 1/ amikor a rendezés alatt állá fond tul van terhelve számos megőrzésre nem alkalmas irattal és 2/ amikor a rendezendő iratok egy része már előzetesen a levéltár őrizetébe kertit. Az első esetben selejtezésre,a második esetben egyesítésre van szikség, t ifiveletet mindegyike önálló levéltári művelet s itt csupán azon oldalaira térink ki, melyek a rendezéssel kapcsolatosuk, A selejtezés során a fondbői olyan iratokat emelünk ki, melyek sem-a"íoiyó ügyvitelben, sem a történeti kutatás szempontjából többé már nem szükségesek, 'A kiselejtezendő iratok elbírálása a levéltári kezelésbevétel előtt a sigédhivatalban történik és a selejtezést a megőrzésre illetékes levéltár végzi el, 0 """""" " ~ " "" """ "" r A selejtezés során az irattermeiő intézmény "JL" illetve "B" kategóriába sorolja az iratokat aszerint, hogy azokra szüksége van-e a folyó ügymenetben, vagy átadia-e őket á levéltárnak. A levéltár a *B W kategóriából kiválasztja, azokat" az iratokat, melyeket levéltári megőrzésre alkalmasnak tart. Az iratok minősítése kategóriánként /magyar terminológia szerinti ítoköriegyzék alapján/ és csak legritkább esetben irategyedenkent történik. -*',•:* — A levéltáron belüli selejtezés korlátozott jellegi és csupán azt a célt szolgálja* hogy a megőrzésre már régebben átvett anyagból annak felesleges részéi /duplumpéldányokat, stb./ eltávolítsa; * '~> ~ " - ~ ' " ^tekintettel arra, hogy a modern gyakorlatban sok esetben előfordul az, hogy az iratok az intézménynél történt előzetes selejtezés nélkül, tehát selejtezési szempontból szabálytalan módon kerülnek levéltári megőrzésre, - sokszor a levéltáron belül kell elvégezni azt a selejtezési folyamatot, mely voltaképpen az irattermelő intézmény feladata lelt volna. Ebben az esetben a levéltárnak kell kidolgoznia azokat az alapelveketfaiefyeMek alapián a selejtezést lefolytatja, " Íz e gyesítés szintén kiegészítő művelete az iratrenderesnek, Írre a -műveletre akkor kerül sor, amikor a rendezendő iratok oly fonának részei, melynek egy része már a levéltárban van. Az újonnan bekerülő rész rendezését ugyanazon alapelvek szerint kell végrehajtani, mint amelyek szerint az elsőizben a levéltárba került részt rendezték. Ettől a szabálytól csak akkor lehet eltárni, ha az újonnan beszállított részleg alapján az derül ki, hogy az eredeti rendezés helytelen volt;- —- — Az egyesítéssel kapcsolatban komoly probléma merül fél akkordba valamely még működő intézmény Iratainak Q&V részét a levéltár már átvette * de az intézményből a periodikus selejtezések során folyamatosan érkeznek uj iratok a fondba. Amíg az átadó intézmény élő és működő szerv, a régi és újonnan érkező részlegek egyesítése csupán a raktári elhelyezés tótján jut kifejezésre: leltárként ebben az esetben rend@ze-~ ri?nt az egyes beszállítások alkalmával készült átadás-átvételi iBjgyzőkönyv szerepel. A szerves egyesítés, tehát a fond végIo7593fc sá 54 w • 98 m
