Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Mehrwerth László: Az igazságügyi selejtezés problémái / 27–52. o.

Kétségtelen, hogy társadalmi, erkölcsi, korrajzi jelentőségű anyagról Tan szó * Kétségtelen azonban az is, hogy a bontás okai tipusosan ismétlődnek és az egész anyag értékét tervszerűen megválasztott néhány mintadarabbal át lehet menteni a selejtezésen. Ennek ,a fejezetnek a bevezetőiében már utaltam arra, hogy csupán egy, a jelenlegi selejtezési rendszernek é s ezen belül súllyal a jelenlegi selejtezési útmutatóknak egészséges bírálatához vezető gondolatmenetet próbálok felvázolni ezekben a sorokban, lost megpróbálom rögzíteni az eddigi gondolatmenethez szerintem fűződő következtetéseket, - hogy ezz'el is további támpontokat nyujisak a bizonyára nagy számban jelentkező ellenvélemények számára, A polgári birósági iratanyag tartalmát tekintve peren kivüli részében viszonylag homogén; peres részében erősen heterogén jellegű. Az irattár tagolódása a peren kivüli anyag tartalmi kategóriáit csak bizonyos mértékben fejezi ki, a peres anyag tartalmi változatosságát semmiképpen ki nem fejezi. A peres anyagnak is van levéltári értéke. •Nyilvánvaló, hogy a peren kivüli anyag értékes részeinek megjelölésére és kiválogatására viszonylag könnyebb •;, a peres anyag megjelölésére és kiválogatásara sokkal nehezebb utnn lenét eljutni: az előbbiek tekintetében a "jó selejtezés* általános értékmérőit ugy érdemben, mint' módszerben némileg könnyebb^ az utóbolak tekintetében lényegesen nehezebb lesz megközelíteni. Szerintem a w

jó selejtezésinek ugy érdemi

9 mint módszeri feltételei mindenkor a konkrét irattárnak sajátosságaitól - mégpedig közelebbről éppen az irattári rendszer, az anyag tartalmi tagolódása, és az anyag értékének egymáshoz való viszonyától függenek. E fiárom tényező egymáshoz való viszonyából pedig a birósági anyagra vonatkozóan szerintem m a következtetés adódik, hogy vagy az egyszeri selejtezési módszerekről* vagy a selejtezésnek érdemi eredményéről kell bizonyos mértékben lemondanunk. ~ Nem lehet vitás, hogy ilyen esetben a módszeri kérdéseket háttérbe és a selejtezés céljának minél teljesebb megvalósítását előtérbe kell helyezni. Szerintem éppen ez a törekvés nyilvánul meg a selejtezési útmutató szerkezetében is. "" E*/ A selejtezési útmutatók belső rendszere; hiányosságaik; elképzelt és a valóságban megvalósult alkalmazási i módozataik: a./ Itt első és legfontosabb kérdés annak tisztázása, hogy mit kell levéltári értékűnek tekinteni a birósági /polgári/ anyagból az útmut

atók szerint; mit Jeli megőriztetni a levéltárak szSiira. « Kiemelem, hogy nagyon fontos az, hogy az útmutatók kritikáját és azoknak végrehajtását egymástol élesen el tudjuk választanig Az útmutatókat - de az ügykörjegyzékeket is it csak kollektív munkával összes tapasztalataink tésével tudjuk lavitani. A kritika tehát itt is hetetlen, az útmutatók azonban megváltoztatásukig kőtelezően irányadóké mert'a selejtezési munka csak egységes és rendszeres módszerekkel vezethet jó eredményre*