Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 2–4. szám - TANULMÁNYOK, CIKKEK - Pankratova, A. M.–Tarle, Je. V.–Tretyakov, P. N.: A Magyar Történész Kongresszus / 3–13. o.

nemzetközi jelentősége Tölt* Az imperialista hatalmak meg akar ták fojtani a Tilág első szocialista államát* az ©rósz Sz© eiálista Föderatív Szovjet Köztársaságét. A Magyar Tanáeskiztársaság megalakulása azonban Európa Közepén meghiúsította anemzetközi imperializmusnak ezeket a terveit* Akkoriban azonban a magyarországi munkásosztálynak nem Telt igazi forradalmi vezetése és a magyar forradalom vereseiét szenvedett* Ennek ellenére a Magyar Tanácsköztársaság példája ui harcba lelkesítette a proletariátust* A magyar dolgozók hittek abban* hogy a vereségre ujabb siker kivetkezik, amely majd a proletárdiktatúra győzelméhez vezet Magyarországon. Több előadás foglalkozott Magyarország és a Szovjetunió viszonyával. Kémes Bezső "A Szovjetunió iránti barátság és bizalom a magyar nég tömegeiben 1919-1945" c. előadásában kimutatta, hogyan növekedett a nemzetközi munkásosztály^ töb=* bek között a magyar munkások rokonszenve a Szovjetunió iránt. Az előadó ézt a gondolatot fejtegette, hogy a Szovjetunió iránti barátság és bizalom a proletár internacionalizmus legfonr tosabb megjelenési formái és igen jelentős szerepet játszanak a progresszív erők fejlődésében az egész világon. A világ dolgozói Szovjetunió iránti bizalmának fő forrása a szociálisa ta forradalom győzelme Oroszországban és a szocializmus felépítése a Szovjetunióban, amelyek megmutatták a nemzetközi proletariátusnak, hogy lehet gyökeresen megváltoztatni a dolgozó tömegek sorsát és más országokban is megvalósítani azt, amit a Szovjetunióban megvalósítottak. A Szovjetunió iránti bizalom egyik legmélyebb forrása annak következess békeharca. A Szovjetuniónak a második világháborúban játszott történeti szerepe, a hitleri blokk szétverése, s a délkeleteurópai népeknek a fasizmus igájából való felszabadítása, továbbá a Szovjetuniónak*,a népi demokráciák számára nyújtott gazdasá§

i és kulturális segélye megnövelte a magyar dolgozóknak a zovietunió iránti rokonszenvét. A magyar-szovjet barátság fejlődése a népi demokratikus Magyarország sikeres fejlődésének egyik legfontosabb feltétele* A Kongresszus tartama alatt külön értekezleteket rendeztek résztvevői számára a népi demokráciák és a Szovjetunió történészei közti kapcsolatok és együttműködés megerősítésének kérdéseiről* Ezeken az értekezleteken megvitatták le Tóth Zoltán "Közös problémáink a népi demokráciák történettudományával -fés Ember Győző" A szovjet történettudomány segítsége az uj magyar tort éne t tudománynak"^, előadásait.,, Az értekezleteién megvizsgálták a történészek további együttműködésének konkrét kérdéseit, s határozatokat hoztak a kölcsönös információd együttműködés és segítségnyújtás fejlesztésére vonatkozólag^ s egy tervet készítettek a népi demokráciák legfontosabb íozös történeti problémáinak együttes kidolgozására. Ilyen közös probléma pl. a parasztmozgalmak tanulmányozása a XlY.-XYIII. században. A csehszlovák" delegáció nevében Macek elvtárs azt javasoltak, hogy hozzanak létre egy kollektív munkát a XY.-XYI* századi felszabadító parasztmozgalmákról, elsősorban a huszita mozgalomról;' Az értekezlet resztvevői egyhangúlag elfogadták a javaslatot. A gyűjteményes kötet szervezési munkálatait a csehszlovák történészekre bízták. * ~ A történészek figyelmét magukra vonják a munkásosztály keletkezésének, a munkásmozgalom kifejlődésének, s az orosz forradalom hatásának problémái a közép- és délkeleteurópai 16.591-54- -.11 -