Levéltári Híradó, 3. (1953)

Levéltári Híradó, 3. (1953) 1. szám - ISMERTETÉSEK - Hanzó Lajos: A szlovák levéltárak problémáiról / 134–140. o.

— 135 — súlyponti rész magának a levéltári szervezetnek ismertetése. A szerző különösen arra törekszik,hogy történeti fejlődésében ragadja meg a jelzett területet, hogy ezzel is minél inkább kihangsúlyozza azt a jelentős változást, mely 1948 után e tekintetben végbe ment Szlovákiában. Rövid visszapillantást nyújt tehát a kapitalizmus korszakának levéltári politikájára, megállapítva azt, hogy e kérdés a szlovák tudományos életnek szinte legelhanyagoltabb része volt. Az egész kérdés elsikkadt a megyei, városi és egyházi autonómiák organizációjában. A vállalati, uradalmi /:A szlovák szövegben "patrimoniális" kifejezés van, a továbbiak értelme szerint ez valószínűleg uradalmat jelöl./Szerk.:/és magánlevéltárakról pedig csak a szakértők tudtak;anyaguk pedig az öncélú, egyéni kutatás szolgálatában állott. A levéltárügy állása tehát sem a történelmi szükségleteket, sem pedig a jelenkori feladatokat nem tudta teljesíteni. Egy intézménye volt ugyan Szlovákiának, melynek feladatkörét képezte volna a szlovákiai levéltárak igazgatása és gondozása, ez pedig:a levéltárak és könyvtárak állami felügyelősége,melyet 1919 május 2-án alapitottak. Ez a felügyeleti szerv azonban már születésekor halott intézmény volt,mert hatásköre csak a jelzett intézmények nyilvántartására szorítkozott. A vezetés feladatát egy egyetemi tanárnak kellett ellátni, aki azonban saját hivatásának teljesítése mellett vajmi kevés 1dŐt tudott szánni a levéltárak és a könyvtárak ügyének. A hivatal hatáskörét ugyan még 1919 novemberében kiterjesztették a magán kézben lévő levél és könyvtárakra is, de eredéti,fent körvonalazott jellegét sohasem tudta levetkőzni. Szinte paradoxonszerüen hat az a tény,hogy a levéltárak még a XX. század elején is abban az állapotban voltak,mint amilyet az 1768-ban kiadott rendelet teremtett. Egyes helyeken még az 1768-as rendelet megjelenése előtt hozzáfogtak a rendezés elvégzéséhez. így Gömör megyében /1610/, Nyitra megyében /1629/, Liptó megyében /l736/,Trencsén megyében /1736/, Komárom megyében /1740/.Hasonló érdemük van a levéltárgondozás terén az u.n. municipális helyeknek,volt szabadkirályi váró soknak, mint Pozsonynak,/Bratislava/', Selmecbányának /Banska Stiavnioa/, Kassának Aosice/.Oly városok is, 17333 - 53 - 25