Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 4. szám - Scomburg, Gerhard–Halász Zoltánné: Sajtólevéltár: Archivmitteilungen, 1952. évf. 3. sz. / 65–68. o.
- 65 Gerhard Sehomburgs S a j t ó 1 e v é 1 t á r > /Arehivmittelilungen, 1952. évf. 3.sz./ A sajtólevéltág mint történeti forrása Mióta a tömegesen megjelenő újságok az egész népességnek úgyszólván mindennapi kenyerévé láltak,- ez Németország esetében kereken 10© év óta van igy - azóta az újságok minden történelmi szempontból fontos eseményt fejlegyeznek* Ize-nfelül lerögzítették a közvélemény különféle változatait vagyis a történelmi eseményekről szóló, többékevésbbé mérvadó köslemenyek mellett, tudósításokat, kommentárokat, olvasók leveleit, verseket és hasonlókat is közöltek, amelyek a tulajdonképpeni levéltárakban természetesen nincsenek* Mióta az újság, politikai tudósítások mellett, nagy területet szentel kulturkritikának és állást foglal a társadalmi és szociálpolitikai fejlődés tekintetében ÍJ. már puszta létezésével is / és nemlétezésével is, mint pl. a " szocialistákról szóló törvény" idejében a munkás sajtó elnyomása és a nácik alatt a k©mmu> . nista és szocialista ^ajtő eltiltása / tükörképet ad a társadalmi fejlődésről és ezzel értékes forrás a történetire szá-, márao Ha a napi sajtót, amiről eddig sző volt, kiegészítjük az irodalmi, technikai, népgazdasági és egyéb szakmai folyóiratokkal s ha ehhez még hozzászámítjuk a törvénytárakat, parlamenti tudósításokat, intézetek és szervek közleményeit, akkor világos lesz előttünk, hogy a történelem folyása egy dokumentációban sem csapódik le olyan tisztán, mint a sajtóban* Tehát egyes történészek bizalmatlanságát az újságok iránt,nem lehet elfogadni* Íz a felismerés eredményezte, hogy az állami levéltárakban újságokat is gyűjtenek és megőriznek, legalább is állami szervek által kibocsájtott publikációkat, hivatalos lapokat, rendeleti közlönyöket, törvénytárakat és hasonlókat. A történeti kutatók számára ez az anyaghalmaz természetesen csak akkor válik érdekessé, ha rendszerezve és feltárt állapotban van. Hogyha pl. a S2B II. kongresszusának felhívása alapján a nemzeti felemelkedés történetét 1813-ftél mégegyszer átvizsgáljuk és olyan emberek, mint Gneisenau-, Scharnhorst, Blüeher, Lützow, Korner történelmi .szerepét tisztázzuk, ugy ennek a feladatnak- az elvégzése nem képzelhető el másként, mint az egykori újságok, folyóiratok és röplapok segítségével. De milyen nehézkes egy ilyen anyaghalmaz feldolgozása, amikor az anyag lényegében eredet szerinti csoportosításban, időrendben gyűjtve esetleg kötetlenül hever, és csak hosszas kutató munkával tárható fel. A sajtólevéltár^ mint >élda az^uj sj » feltárási történeti forrásként vaA nagyobb újságok már régen kénytelenek voltak anyagot gyűjteni a sajtóból, akár hirlapi vitákhoz, f^r + saját Szerkesztőségi munkájukhoz, vagyis levéltárakat állítottak fel. Hogy ezekben a levéltárakban az adatokat gyorsan meg 1£«J«J találni tárgykörök szerint vagy események szerint, rendezni Keilett az anyagot. Ezért segédeszközök váltak szükségessé. A^tárgymutatók és utalóoédulák ugyan hasznosnak bizonyultak, azonban mi - 12991 - 53 ~/Jné.
