Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - ISMERTETÉSEK - Felhő Ibolya: Az Országos Levéltár "XVI–XVII. századi urbáriumok" című forráskiadványa / 63–65. o.

- 6* nagykiterjedésű uradalmakról, kisebb birtokokról é© egyházi bír*tökokról egyaránt* Az igy összegyűjtött anyagból '- amelyet még egyes családi levéltárak bevonásával is kiegészítettünk ~ választottunk ki annyit, amennyinek közlésére a kötet terjedelme /;^ö ÍVJ/ lehetőséget nyújt, A következe lépés a kiválasztott anyag lemásolása volt; ezt nagyrészt külső munkaerők végezték. /%k másolás megindulását egy ideig hátráltatta az, hogy nem volt szövegközlési szabályzatunk,/Ezután következett a lemásolt szövegek összevetése az eredeti urbáriumokkal, a sok türelmet és gondosságot igénylő összeolvasás. A lemásolt és összeolvasott anyagot a kiadvány egyik lektora átnézte és úgyszólván a teljes anyagot, kiadásra érdemesnek találta, csupán néhány urbárium elhagyását javasolta. Most már megindulhatott az előkészíti munka legnehezebb része, a jegyzetelés, A jegyzetek célja az* hegy a kiadvány használatát, adatainak értékelését az olvasó ázására minélfiagyobb mértékben megkönnyítse. Tehát a szövegkritikai megjegyzéseken kivül számos magyarázó jegyzet l#sz, Ilyenekí a közölt urbárium keletkezésére, a földesúr személyére, a birtok történetére vonatkozó adat&k, az Összeírásban szereplő helységek azonosítása, a keltezések feloldása, a pénzek, mértékek meghatározása* a ritkán előforduló szavak, kevéssé ismert fogalmak megmagyarázása. A kiadvány munkatársai most mind a jegyzetelés munkáját végzik. Azokat a fogalmakat, amelyek úgyszólván minden urbáriumban előfordulnak /.pl. sessió, inquilinusr/ az ismétlések elkerülése végett nem a lapalji jegyzetekbe, hanem a kötet végére illesztendő nomenclaturába foglaljuk majd bele. Nézzük meg most már kissé közelebbről, milyenek ezek az urbáriumok, miért segitenek hozzá bennünket a dolgozó nép, a parasztság életének megismeréséhez. Az urbáriumokat a földesúr készíttette a saját számára, az irattá Össze alkalmazottaival a birtokán élő jfopbágyai nevét, telkeinek nagyságét, állatalt, azokat a munkákat, azokat a pénzbeli és természetbeli szolgáltatásokat

f amelyeket azok egyenként, vagy egy-egy falu, mezőváros közösen,tartozott teljesíteni neki; mintegy leltároztatta a birtokát, az onnan befolyó jövedelmeket* Ebből következik egyrészt az, hogy az Összeirások legtöbbször igen részletesek, aprólékos gonddal sorolják fel azt a sok nyomasztó terhet, amely a jobbágyság vállaira nehezedett; másrészt az, hogy őszinték, minden szépítgetés nélkül leplezetlenül tárják fel a fokozódó földesúri kizsákmányolást, vagy ahogyan az egyik urbárium irója mondja; a "jövedelmek javítását". Néhány példa a sok közül? A pozsonyi várhoz tartozó uradalom 157^-ben készült urbáriuma elmondja, hogy Somorja mezőváros lakói az ingyenmunkák megváltására évenként 2o© rajnai forintot szoktak fizetni. Salm Dck gróf, a birtokos keveselte ezt az összeget s kölcsönkért a lakóktól loo forintot, azután pedig minden évben megkövetelte a szokott 2oo forinton felül még ezt a százat is. Ugyanott olvashatjuk, hogy a váralji zsellérek régebben évente 7 napi robotot voltak kötelesek teljesíteni s ezeken a napokon élelmet kaptak. Most pedig - mondja az urbárium -, évente 60 napi munkára kényszerítik őket s élelmet sem adnak nekik. Az egri és szarvaskői váruradalomhoz tartozó helységek lakóitól - az 156?. évi urbárium tanulsága sze-