Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 1. szám - CIKKEK - Oltvai Ferenc: Levéltári iratanyag felhasználása a történelemtanításban / 55–60. o.
4 munka még magán viseli a kezdeményezés gyarlóság •'•• :. • Kari ár sakhoz fordulok, hogy segítsék a felvetett médsssr 'mannél jobb és hasznotJiajiébb megoldását, kt volna a Kivasaló*, aa a ;ársadalom fejlődését, as os2tályharsot, n&nden mö.2#ans valamilyen tárgyi, vagy .íréit emlék bemutatásával szswiél? k. Érthető okokból ess nem áll rendelkezésünkre, isi I • i^aiiÁS fti tehát, ami mog.'váA, abból a sokb.-. csll a hely- téi nak érfényeslilsi, .4 levéltárak asjfags korlátozott a inog mindenütt oklevél a középkorból* vágj a t&rök ,: ;: téejébiH, de a legttfbb bőségesen 'rendelkezik iratanyaggal- a XVII3 Sz. első' évtizedeitől, Abból pedig ts'tssésf sáriit választhatnak, csak tanulmányóznunk kell az anyagot, - a helytörténeti irodil^ mat ég főleg as ujabb történeti irodalmat és .ideológiát., Uj feladat az iskolai oktatásba való bekapcsolódás.a levéltárosok számára, de ha-méltók akarunk lenni.a"dolgosé nép megbeesQlésére .és ha a mi munkánkat is az eleven élettől akarjuk kapcsolatba hozni f - ssgitanUnk kell a történelemtanítás elmélyitését, 4 levéltárak a nép''vagyonát képezik, az ott rejtőző f elgyíljtö'tt kulturális értékeket a legszélesebb rétegekkel' is.meg kell ismertetni, hogy a múlt megértéséhez és a jövő harsaihoz tanulságot .és. erőt meríthessenek. Van e erre alkalmasabb tér,- mint az iskolai oktatás? A levéltár anyaga és azzal a levéltárügy propagálása, találhat-e alkalmasabb és megértőbb rétegre, sdnt a tanuló ifjúságra és a nevelőkre? Az p bevonásuk t szülők v • a társadalom széles rétegeinek a felvilágosításét is jelenti* 4 tanuló elmeséli otthon, hogy az. iskolában pl, a török esászsr levelét mutatták be, vagy hogy a szegedi kendergyárban 1912,évben milyen viszonyokat talált az iparfelügyel óY. hogy lo-12 -éves gyerekek dolgoztak éhbérért, a meghatározott időn tul, és a gyár tulajdonosa ellen', aki az ország leggazdagabb emberei közé tar™* tozhatott, a városi tanács nem. mert semmit sem .tenni stb. stb* A történeti müvekben eddig is idéztek az iratokbél részleteket, ^ r agy közölték az'-iratok fényképmásólatát, kül^sSsen diplomatikai .célra készült facsimile-gyűjteményékkel rendelkezőnk, - nekünk azonban az a feladatunk, hogy a hely történetének tudatosítására és azzal a nép történetével való kape-soiatba hozásával a levéltárainkból szemléltető eszközként adjuk ki az. iratokat* Lehetővé tegyük azt* hogy azt fényképezzék, tekintsék meg ép ezzel mozdítsuk elő-az oktatás színvonalának emelkedését. . , A szegedi pedagógusoknak a szegedi városi és a esasádmegyei levéltárakból előadásom során ko oklevelet és iratot mutattam be* Az irat tartalmának /sregesztájas/ ismertetése után utaltam & felhasználás helyére és módjára. Nem sorolom fel valamennyi iratot; a néhány példával azt akarom bemutatni, hogy milyen időszakból és milyen felhasználási Xs&é«> tőséggel mutattam be az anyagot. Felsorolásom Jérészfeei osak a tárgykörre utal„ A középkorból Szeged város részére a királyok által adományozott számos kiváltságlevélből és más egyéb tárgyú oklevelekből matattam be néhányat, pl.%
