Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 4. szám - Scomburg, Gerhard–Halász Zoltánné: Sajtólevéltár: Archivmitteilungen, 1952. évf. 3. sz. / 65–68. o.

67 ­mátról, hogy egy bizonyos idő után m^gegyszer át kell dolgoz­ni- a felesleget ki kell selejtezni és az egész gyűjteményt szűkebbre kell vonni* A sajtólevéltára% a kortörténeti - le­véltártól már osak egy kis lépésVfMtafNgg*jsl. Az előbbi magu­kat az eseményeket dokumentálja utóbbi csupán az események magvát, lényegét Őrzi meg a jövő számára. Könnyen elképzel­hető, mit jelent egy ilyen levéltár a jövő történésze számára t ha egy vagy kétszáz év elmúlik. jjegőrzési és rendezési problémák. Az "eredet" vagy "hová tartozási" elvről a sajtólevéltár­nál, ezen előzmények után nem kell vitatkozni. Mindkettő helyes. Sok újságot és folyóiratot?-Jü.y.-a magas beszerzési költségekkel járó külföldi lapokat, nenflefiet széfcvagdosni hanem mint egész darabot, lehetőleg évfolyamonként bekötve kell megőrizni és egy tárgy cédulával vagy utalókartonnal - amelyek a w kivágat-társ­ban vannak lerakva - hozzáférhetővé tenni. Minden ami szétvágható az a "lapkivágat-tár"-ban talál helyet. A legfontosabb közleményekről kivágat és egész darab is megőrzendő, A felragasztáshoz osak egy időtálló, tehát sav­mentes ragasztó jöhet számításba. Minden más ragasztó szét­bomlasztja a papirt és nyomdafestéket, és egy ilyen kivágat 20 év múlva már olvashatatlan. A bekötött évfolyamok megőrzése és katalogizálása azonos az egyéb könyvtárakban szokásos módszerekkel. A raktárhelyi­ség megfelelő levegőjére éppen az újságpapíroknál vigyázni kell. Nedves, dohos, helyiség légáramlás nélkül penészképző­déshez és gyors szétbomláshoz vezet. A "kivágat-tár^-ban a rendezés elve egyike a legfontosabb problémáknak. Eddig amiatt szenvedtek a sajtolsnr éltárak hogy levéltári rendszerük problé­máival senki sem törődött. Ebből kifolyólag aztán vannak rendszerek.; címszavak szerint; csoport rendszerek főcsopor­tokra, csoportokra és alcsoportokra osztva és végül a tizedes rendszer különböző fajtái, ugy ahogy azok az egyes levéltá­rakban^ kifejlődtek, tarka Össze-visszás ágban* Persze ^.további fejlődés uzmtyontSébfiliMtoiá*í* "sajtó-levéltár" részére egy hiányosságot jelent. Itt volna~az ideje, hogye téren rendet teremtsünk és minden idetartozó levéltár részére egységes rendszert alkossunk, amelyet az érdekelt levéltárosok közösen dolgoznának ki, és amelyik egy határnaptól kezdve mindegyik számára kötelezővé lenne téve. Itt ugyancsak keretrendszer­ről «ft táxgyk^rö^B#r b^wwi^a tatárig meafi sgységesitéaéxől •» - mert az egyes levéltárak sajátos céljainak megfelelően az egyes tárgyköröket jobban vagy kevésbbé hangsúlyozzák ki. De már ez a keretrendszer megkönnyítené a levéltári anyag kicse­rélését esetleg a levéltárak összevonását is. A Levéltári •Főosztály a német sajtószövetséggel karöltve, sürgősen lépé­seket kell, hogy tegyen azon a téren, amely a levéltári rend­szerek egységesítéséhez vezetne. Ennek előnyel kézenfekvők, PftoFJtlM 4? fcMlSlSiBlálj A levéltárik könnyen abba a veszélybe kerülhetnek, hogy káderpolitikái szempontból holtvágányt jelentenek dolgosóik számára, A Levéltári Főosztály a német sajtószövetséggel egrittt­működve elháríthatná azt a veszélyt. Ki kell alakítani a szakma MTI-12991-53-Tné. ** **?**• ••*

Next

/
Oldalképek
Tartalom