Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 4. szám - Kiss László: Hozzászólás Wisznievszki: "Egy üzemi levéltár megszervezése" c. cikkéhez / 52–55. o.

- 53 tékben volt a népgazdaság érdekeit szolgáló kutatás, mint a tudományos intézmények és a sajtó részéről. Ennek magyarázata as

} hogy az anyag fiatal: sajnos osak igen kevés vállalatunk van melynek birtokában a múlt századból származó iratanyag van. Legtöbb vállalat csak a 20.század harmincas-negyvenes éveiből származó iratanyagot tudott átadni. Ez a körülmény gazdasági iratanyagunk jelenlegi rendeltetését erősen determinálja. Eltérően azonban a német üzemi levéltárak rendeltetésétől a mi levéltárunkban még nem fordult elő olyan kutatás, mely az egyes vállalatok működésének megsegítését célozta volna. Az az érzésem, hogy ehhez arra lesz szükség, kogy alaposan megismerjük a levéltár anyagát, a lehető le/ kisebb részletekig és mi kezdeményezzük egyes esetekben a vállalatok, esetleg az egész gazdaság megsegítését akár technikai, jogi, politikai vagy kereskedelmi vonalon /pl. Chorin féle fűtési terv/. Gazdasági levéltári anyagunkból a népgazdaság érdekeit célzó és több esetben valóban sikeres kutatások eddig esaknem kivétel nélkül devizáris jellegűek voltak, mely körülmény ugyancsak az anyag fiatal, részben élőnek tekintendő, voltából következik. 2./ Az üzemi levéltár felállításával kapcsolatos problémák közül működésünkhöz legközelebb áll annak a kérdésnek vizsgálata, hogy mit kell gyűjteni és megőrizni az üzemi levéltárakban. Ennek a kérdésnek tárgyalásánál a hivatkozott cikkben közölt kormányrendelet mellékletét képező "Irányvonalak* eis a hivatalos támogatást nyújtó iratot kivánom alapul venni, mivel ennek tartalmával lényegileg azonos módon, Wisznlevski cikkében külön is foglalkozik. A tájékoztató 14 csoportba osztja az iratokat. Nálunk ez a felosztás az eddigiek során nem minden esetben volt megfigyelhető, mert mi még csaknem kizárólag a kapitalista időkben fennállott vállalatok anyagának gyűjtésével foglalkoztunk. Mégis ennek rendszerében foglalkozom a gyűjtési körrel s elöljáróban felemlítem a hivatkozott 14 esoportots 1./ Alapításra, történetre, fejlődésre vonatkozó iratok, 2./ Igazgatási ügyek, 3./ üzelti könyvek, 4./ Műszaki ügyek, 5./ Kereskedelmi ügyek, 6./ Nyomtatott és sokszorosított anyag, 7./ Térképek, tervek, rajzok, 8./ Képek, fényképek, filmek lemezek 9./ Üzemi alkalmazottak emlékiratai, életrajzok. 10./ Az üzemre vonatkozó közlemények, 11./ Kortörténeti gyűjtemények. 12./ Gazdaság- és technikatörténeti kiadványok, 13./ Történelmi becsű tárgyak, 14,/ Az üzemre vonatkozó, más levéltárakban található anyag. E fenti csoportosításban felsorolt minden fajta irat nálunk is megtalálható üzemeinkben. Az eltérést talán ugy fejezhetném ki legjobban, hogy a fenti 1. 2, 8, 9, 10..11. 12 és 13. pontokban irt anyag együtt található a volt kapitalista vállalatoknál abban az anyagban, melyet a vezetés iratanyagának nsfszünk. Ebben összefoglaljuk az igazgatóság, felügyelőbizott.^ ság, közgyűlés, titkárság iratait. A 3.pont alatti iratok nálunk a könyvelésben, sz 5./ és MTI-iam-5S-Tné.