Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 4. szám - Bélay Vilmos: Az országszerte folyó iratselejtezésekről / 42–46. o.

- 42 Az országszerte folyé i

rátaele.1 tézisekig

. Az utóbbi"nárömhégyedéT folyamán Talamennyi állami leTéltár, munkájának egyik légtöbb munkáral járó, súlyponti feladata volt a 185/1951.M.T. rendelet alapján megindult iratselejtezási munkálatok ellenőrzése, irányítása és támogatása. Bár a legtöbb irattermei©' sz-erT számara megállapított határidő lejárt már, s a rendelet értelmében be kellett Tolna már fejezniük a munkát, Talőjában Talamennyi leTéltár gyűjtőterületén még ma is számos szervnél folyik a selejtezés, Tagy a munka helytelen elvégzése miatt elrendelt ujraselejtezés. Számítanánk kell tehát arra, hogy az 1953,évben is. különösen az év első negyedében, jelentős időt^ell a-levéltáraknak a külső selejtezésekkel kapcsolatos teendőkre ferdltanlok, A 185/1951.M.f

4

remdelet kétségtelenül határkő levéltáraink fejlődésének utján, nemesak a rendelet Tégrehajtáaával közvetlenül kapcsolatos szakmai munkálatok szempontjából, hanem a levéltáraknak szocializmust épitő hazánk életének politikai, gazdasági és kulturális szektoraiban játszott szerepét s a jovendé leTéltár perspektíváit illetően is, A levéltárak a múltban ritkán Tettek részt külső irattári selejtezések ellenőrzésében. Ez a ténykedésük mind az erre irányuló munka mennyiségét, mind természetét illetően alapvetően különbözött attól, amelyeket most ez éTben a 185/1951

e

M,T. rendelet kapesán telje sí tett écjízt a különbséget a régi és ujtipusu leTéltárak saját feladatalt illető felfogása közti különbség határozza meg, A régi polgári kori leTéltár bezárkózott falai közé, az illetékessége területén egyes szerveknél kint lévő irattárak sorsa iránt alig-alig érdeklődött, JLZ Országos LeTéltár általában csak a kormányhatóságok s néhány nagy szerepet ;TÍtt esalád iratait Tette át megőrzésre, a megyei és városl leTéltárak a maguk törvényhatóságának iratanyagát fogadták be falaik közé, miután azok - a leTéltári ftolvajnyelv" ktÉs*---,.jezéséTel élTe - "levéltárivá érteke. A "levéltárivá érés* ideje az akkori felfogás szerint évtizedeket jelentett, amely nek az utolsó érdemi intézkedés és az iratanyagnak levéltári kezelésbe Tétele között kellett eltelnie.ilyén módon hogyan fejlődhetett Tolna ki élő kapcsolat a levéltár és az egyes szervek irattárai között, tágabb értelmezésben: a levéltár és az állami közigazgatás vagy a gazdasági élet tényezői között? Szzel szemben az ujtlpusu levéltár nem várja meg

? hogy az iratanyag évtizedekig tartó folyamat eredményeképpen ^levéltárivá érjék*, hanem maga igyekszSk felderíteni, begyűjteni a mindennapi ügyvitelhez már nem szükséges, de megőrzésre érdemes iratokat, hogy azokat politikai, tudományos és gyakorlati dokumentációs célokra a dolgozó nép számára értékesítse Csernov könyvéből tudjuk, milyen óriási munkát Tegeztek a szovjet levéltárak, különösen az 192Q-as évek elején, hogy a megőzéare érdemes Iratanyagot megmentsék a papírgyáraknak való eladástól és biztosítsák annak leTéltári megőrzését, A 1S5/1951.M.T.rendelet jelentősége éppen az, hogy az Iratanyag megmentését nagy mértékben elősegíti, amennyiben a selejtezésre kötelezett szerv és az illetékes levéltár közt szerves kapcsolat létesítését lehetővé teszi., A rendelet alapján selejtsző szerTek sokszor maguk keresték meg a levéltárat, szakmai segítségét szívesen Igénybe Tették, iratanyagukat általában EOK,53-12,991.?T.