Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 4. szám - Bélay Vilmos: Az országszerte folyó iratselejtezésekről / 42–46. o.

- 42 ­Az országszerte folyé i rátaele.1 tézisekig . Az utóbbi"nárömhégyedéT folyamán Talamennyi állami le­Téltár, munkájának egyik légtöbb munkáral járó, súlyponti fel­adata volt a 185/1951.M.T. rendelet alapján megindult iratse­lejtezási munkálatok ellenőrzése, irányítása és támogatása. Bár a legtöbb irattermei©' sz-erT számara megállapított határidő lejárt már, s a rendelet értelmében be kellett Tolna már fe­jezniük a munkát, Talőjában Talamennyi leTéltár gyűjtőterüle­tén még ma is számos szervnél folyik a selejtezés, Tagy a mun­ka helytelen elvégzése miatt elrendelt ujraselejtezés. Szá­mítanánk kell tehát arra, hogy az 1953,évben is. különösen az év első negyedében, jelentős időt^ell a-levéltáraknak a külső selejtezésekkel kapcsolatos teendőkre ferdltanlok, A 185/1951.M.f 4 remdelet kétségtelenül határkő levéltáraink fejlődésének utján, nemesak a rendelet Tégrehajtáaával közvet­lenül kapcsolatos szakmai munkálatok szempontjából, hanem a le­véltáraknak szocializmust épitő hazánk életének politikai, gaz­dasági és kulturális szektoraiban játszott szerepét s a joven­dé leTéltár perspektíváit illetően is, A levéltárak a múltban ritkán Tettek részt külső irattá­ri selejtezések ellenőrzésében. Ez a ténykedésük mind az erre irányuló munka mennyiségét, mind természetét illetően alapvető­en különbözött attól, amelyeket most ez éTben a 185/1951 e M,T. rendelet kapesán telje sí tett écjízt a különbséget a régi és uj­tipusu leTéltárak saját feladatalt illető felfogása közti kü­lönbség határozza meg, A régi polgári kori leTéltár bezárkózott falai közé, az illetékessége területén egyes szerveknél kint lé­vő irattárak sorsa iránt alig-alig érdeklődött, JLZ Országos LeTéltár általában csak a kormányhatóságok s néhány nagy szere­pet ;TÍtt esalád iratait Tette át megőrzésre, a megyei és váro­sl leTéltárak a maguk törvényhatóságának iratanyagát fogadták be falaik közé, miután azok - a leTéltári ftolvajnyelv" ktÉs*---,.­jezéséTel élTe - "levéltárivá érteke. A "levéltárivá érés* i­deje az akkori felfogás szerint évtizedeket jelentett, amely ­nek az utolsó érdemi intézkedés és az iratanyagnak levéltári kezelésbe Tétele között kellett eltelnie.ilyén módon hogyan fej­lődhetett Tolna ki élő kapcsolat a levéltár és az egyes szer­vek irattárai között, tágabb értelmezésben: a levéltár és az állami közigazgatás vagy a gazdasági élet tényezői között? Szzel szemben az ujtlpusu levéltár nem várja meg ? hogy az iratanyag évtizedekig tartó folyamat eredményeképpen ^le­véltárivá érjék*, hanem maga igyekszSk felderíteni, begyűjteni a mindennapi ügyvitelhez már nem szükséges, de megőrzésre ér­demes iratokat, hogy azokat politikai, tudományos és gyakor­lati dokumentációs célokra a dolgozó nép számára értékesítse Csernov könyvéből tudjuk, milyen óriási munkát Tegeztek a szovjet levéltárak, különösen az 192Q-as évek elején, hogy a megőzéare érdemes Iratanyagot megmentsék a papírgyáraknak való eladástól és biztosítsák annak leTéltári megőrzését, A 1S5/1951.M.T.rendelet jelentősége éppen az, hogy az Iratanyag megmentését nagy mértékben elősegíti, amennyiben a selejtezés­re kötelezett szerv és az illetékes levéltár közt szerves kap­csolat létesítését lehetővé teszi., A rendelet alapján selej­tsző szerTek sokszor maguk keresték meg a levéltárat, szakmai segítségét szívesen Igénybe Tették, iratanyagukat általában EOK,53-12,991.?T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom