Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 4. szám - Oltvai Ferenc: Hazafias nevelés és a levéltár / 30–35. o.
• 33 >..'•• tak a hazafiak, akik a világi burzsoáziával szövetségben uzsorázták ki a dolgozók tömegeit? Minden levéltár tudja illusztrálni a megye város uralkodó osztályának a főispánok, alispánok szövetségét a helyi egyházakkal, a törvényhatósági bizottságokban vitt reakciós szerapüket stb. Az uralkodóosztály mellett szemünket elsősorban a dolgozók helyzetére kell függesztenünk. Meg sem olvasható mennyiségben őrzünk dokumentumokat a dolgozók panaszos leveleiből, amelyekből kitűnik a dolgozó ttaegek legkülönfélébb rétegeinek teljes elnyomorodása. Azok képviselik tehát az igazi hazafiságot, akis Ide juttatták a népet? Semmiképp sem azok. Levéltárainkból ktílönösen a főispáni, a különféle elnöki és kormánybiztosi, esetleg rendőrségi iratokból ismerhetjük meg, a bírósági iratanyag mellett legkönnyebben azokat, akik a magyar nép érdekeiért harcoltak. Ezek voltak a kommunisták. Meg tudjuk mutatni a rendszer "hazafias*? nevelését is a leventemozgalom, a Nemzeti Munkaközpont szervezésére vonatkozó iratokból. Kekünk levéltárosoknak is meg kell tanulni az uj tartalmú hazafiság lényegét, ami "kendének előtt az hogy a haza a dolgozó népé lett. NJTünkből most a szocialista épités izzó kohójában formálódik végre - a munkásosztály vezetésével - igazi, egységes nemzet.", (1. Társad.Szemle i.sz.559.1.) Síhez kell alkalmazkodnunk az„anyag válogatásában. A hazafias nevelés érdekében az uj- és a legújabb kort kell tanulmányoznunk, mert ahogy Molnár Brik elvtárs is mondja: "... mai küzdelmeink megértéséhez a legnagyobb segítséget ezek-ismerete nyújtja, s hogy ujabb történetünk központi kérdésének munkásmozgalmunk történetét kell tekinteni, mely az 1919-es Tanácsköztársaságon át proletárdiktatúránk mai, népi demokratikus formájához vezeti" (l. Molnár Erik: A magyar történetírás a felszabadulás óta,.., Társad.Szemle 1952.jan.55.old.) Különös súlyt kell helyeznünk.a felszabadulás utáni iratanyagra. A jelent nagymértékben meg kell becsülnünk, annak megértése mozgósit a jövő feladataira mozgósít arra, hegy mit kell megvédenünk. A megértésben Rákosi elvtárs müve: "Népi demokráciánk utja»igazit el. 1944,1945 évek a felszabadulás majd a Párt vezetésével és a Szovjetunió segítségével az újjáépítés, á szocialista épités korszaka. Szék az évek közel állanak az ifjúsághoz, közel állanak a dolgozókhoz. A helyi anyagnak igazán itt nő meg a jelentősége. A szovjet katonai parancsnokság rendeletei, amelyekkel megindítja az iskolázást, támogatja a közigazgatás megszervezését, ellátja a lakosságot, támogatja a közlekedési eszközök helyreállítását, 3tb, Előtérbe lép a Magyar Kommunisták Pártja, amelynek elá6 tettei az újjáépítésre való felhívás kibocsátása, jó pénz megteremtése, államosítás stb. dokumentálják azt a harcot, amelyet a jobb élet megteremtésééit az igaz hazafiak vivtak. A felsorolást folytafiai lehet,jóllehet levéltáraink általiban 194É.év végéig őrzik az iratokat, a fentiekben rávilágítottunk azokra az eseményekre, amelyek különösebb kutatómunka nélkül dokumentálhatók és ezzel a hazafias neveléshez felhasználhatók. Lássuk a kérdés megoldásának néhány gyakorlati és szervezési lehetőségét. Nyilvánvaló, hogy az ügynek a gyakorlatba való átvitele a levéltár propagálását is szolgálja, Kzen a LQK.53-12 t 991.FT.
