Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 4. szám - Gerber, Rafael: A szovjet levéltárak tudományos munkássága és kiadói tevékenysége: Archeion, XIX–XX. k., Varsó, 1951. / 3–16. o.

12 1942-ban dolgozták ki a tipus iratanyagok jegyzékét, megadva azt az időtartamot, amelyen keresztel őrizni kell őket, A jegyzék * SZovjetunió központi hivatalai, szervezetei és vállalatainak munkaköréhez alkalmazkodik. A nem tipus jellegű dokumentációs anyagot, amely az egyes főhivatalok munkaterületének jellegzetes anyagát tükrözi vissza, nem vették figyelembe a jegyzék összeállításánál. Az egyes anyagokkal kapcsolatosan megőrzési idő tekintetében különbséget tettek attól függően, hogy az illető szerv milyen helyet foglal el a hivatali.hie^rehíaban Minden egyes tételnél két megőrzési időszakoí*¥ettek "figyelembe: egyiket a központi hivatalnál, másikat pedig a neki alárendelt hivataloknál, A jegyzék tárgyi-tematikai szempontból megszövegezve, illetőleg a megfelelő iratanyag elnevezésének megtartásával nyolcszázhárom tételt foglal magában. A jegyzék szerkezete megfelel a nagyobb szovjet hivatalok, szervezetek és vállalatok többségében uralkodó tagozódásnak. A kővetkező fe]#jBfteket foglalja magában: 1. irányítás, utasítás és ellenőrzési 2. szervezési ügyek; 3. tervezés; j 4. pénzügyi fedezet; 5. elszámolás és beszámoló jelentések (operatív beszámoló, statisztikai és könyvelési be- ill. elszámolás); 6. a káderek; 7<; a ^uj&ka (a munkaerők felvétele, a munka szocialista formái, a munkaszervezés és a munka termelékenysége, ésszerűsítés és feltalálás, technikai normaszabályozás és fizetés, munkavédelem, munkabiztonsági technika, és munkafeltételek,); 8. a termelés minősége és standardizálás; 9. tudományos kutató munka; 10. fontos építkezés; 11. ellátás és anyagi viszonyok; 12. adminisztratív - gazdasági ügyek; j 13. jogi problémák; 14. kiadványok; 15. a hivatal irattára, az iroda és a könyvtár. Az az idő, amelyen keresztül az iratokat meg kell őrizni, különböző: egy-, három-, öt-, tiz esztendő, illetőleg - állandó jellegű őrzés. A jegyzék jellemző vonása az, hogy kivételes szigorúsággal keresztülviszi az iratok megőrzési időtartamának tipusozá3át. A nyolcszázhárom tétel közül háromszázegyre állandó jellegű Őrzést ir elő, és ezzel szemben mindössze kilencvenöt olyan tétel van, amelyeket egy éven át, kétszázötven, amelyeket három éven át és 116 olyan tétel amelyet öt éven keresztül és végül 41 tételt pedig 10 esztendőn keresztül kell őrizni. E mellett a jegyzékkészitőnek óvatossága olyan messzemenő, hogy négyszázhét tétel közül - amelyek háromtól tiz "é-•*• tlg őrzendők meg - kétszázhét tételre Írja elő a meghatározott őrzési idő eltelte utáni kötelező ellenőrzést és annak megállapítását, hogy ezek az iratok klselejtezhetők-e. Ez a keretjellegű iratjegyzék a szovjet levéltártudomány komoly tudományos eredménye, mert a maga nemében ez az egyedüli ilyen jegyzék a világon, amelyet osak a szocialista államban lehet elkészíteni. Kivételesen fontos szerepet játszottak a szovjet levél* tárak a levéltári források tudományos kiadványai terén* Ebben a vonatkozásban ugyanis a levéltárak hatalmas tudományos-kutató intázménykollektiva minőségében léptek fel. 1932-ben sorolták őket hozzájuk a Szovjetunió állami szervei. Fentebb megemlékeztünk már arról, hogy a levéltárak, illetőleg a későbbi időszakban a Történelmi Levéltári Intézet - tudományos - kutató központtá vált a történelmi segádtudoLOK.53-12,991.FT.