Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 4. szám - [Bevezetés] / I–III. o.

- II ­dékozunk meginditani. Ahogyan a levéltári konferencia tapasztalataiból ki­derült a levéltári elméleti kérdések — elsősorban a vidéki levéltáros életében - még mindig nincsenek előtérbe állítva. A levéltári Híradó tehát a jövőben egyre nagyobb teret kivan adni ezeknek, az egyelőre a napi munkával kapcsolatban felmerülő elvi kérdéseknek. Az uj magyar levéltártudomány és elmélet nem nélkülöz­heti az uj szocialista jellegű levéltári szervezet mindennapi munkájából kialakuló levéltári elméletét.AM ennekelső f mintegy közéjfoku fórumaként kivan szerepelni., ah$l a kérdé­seket vitára bocsátják, ^gyanigy súlyponti felalatuiiknak találjuk a már kialakult elméleti alapokból kiindulva a le­véltárak egyes nagyobb belső munkáinak /pl. alapleltára befelé, a munkát végző dolgozók felé történő elméleti - gyakorlati kiértékelését, fgy véljük nem utolsó sóiban ezek a kisérle ­tek és javaslatok fognak hozzásegíteni bennünket a jelen szá­munk egyik cikkében joSgal sürgetett Levéltári Kézlköi^nr jobb elkészítéséhez. Ehhez a munkánkhoz kartársaink minél széle­sebb körű kezdeményezését és támogatását kérjük. A Híradóval kape?* >latban a profilváltozás során másik probléma is felmerült* ugyanakkor mikor a LH témaköreinek egy részét a Közleménynek-adja át, nem lenne-e helyesebb a LH-t mozgékonyabbá tenni, egyre inkább Wzemi ujséggá" alakítani át? Az Üzemi újság állandóan rajta ~t art ja szemét a termelés kérdésein, azoknak minden változására, hanyatlására, vagy emelkedésére azonnal reagál. Világos, hogy ilyen jellegűvé e Levéltári Hiradót egyelőre azért sem lehet át alaki tani, mert részben rajtunk kívül is álló technikai nehézségek mi­att pillanatnyilag még a 3 havi megjelenést sem tudjuk állan­dóan biztosítani* A szerkesztőség mindenesetre azon van, hogy a konferencia magánbeszélgetései során elhangzott igények ­nek megfelelően a Hiradót minél sűrűbben tudja megjelentet­ni, ©e még a2 havonként megjelenés mellett is fennáll az az igény, hogy a Híradót mozgékonyabbá, a dolgozókhos közelebb állóvá kell alakitani. £ vonalon ugy látjuk, - végignézve az eddig megjelent számokat - hogy vannak egyes hiányosságok. A cikk írók tá­bora kezd megmerevedni, egyes nevek már jóformán állandóan ismétlődnek. JUt jelent ez? Azt jelenti, hogy a levéltári dol­gozók egy része, főleg a fővárosi levéltárak dolgozói nem találják elég érdemesnek, elég lényegesnek a LH-ba való irást. ők mondanivalójukat az előkelőbbnek tűnő Közlemények számára tartogatják. A vidéki kartérsak egy része, mindenesetre egy­re kisebb része - pedig még a Levéltári Híradóba sem mer Írni* visszahúzódott helyzetűket legalább ezen a vonalon a­karják fenntartani. Ez a magatartás egyik részről sem helyest levéltáraink jelenlegi helyzetében a fővárosi és vidéki le — véltárak között, még hosszú ideig a LH fog maradni a leg ­jelentékenyebb összekötő kapocs, melyből egymás problémáit megismerhetjük. Sst a munkát nem támogatni annyit Jelent, mint továbbra is fenntartani a vidék és főváros levéltárai között az előző rendszer által emelt egészségtelen válasz­falat. *eg kell azt is mondani, hogy a válasafal ledöntése ér­dekében eddig a LH-ban vidéki kartárasink tettek többet: az ő határidőkre többnyire pontosan megérkező, gonddal,lelkiisme T,0Ktl2991-53-T.Cly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom