Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Kalkov, Sz. J.–Darvas Péterné: A Szovjetunió régi aktáinak központi állami levéltára Moszkva történetével kapcsolatos okiratanyagának konspektusa a legrégibb időktől a 19. századig. Összeállította V. N. Sumilov, szerkesztette Sz. V. Bahrusin. Moszkva, 1949. / 81–83. o.

- 83 ban a történelmi források felderitéséhezuj anyagokat, teljesen különböző kérdésekkel kapcsolatban. Sajnos a szemlének igen sok hiányossága is.van. Az egyes részek különböző értékűek. így pl. a Poszolazkij prikáz /külügyminisztériumnak megfelelő hivatal - szerk,/ \4& a követségi hivatal külföldi államokkal valő kapcsolata ügyeinek szemléje nem nyújt semmi ujat a korábban kiadott levéltári útmutatókkal összehasonlítva. Az okmányok, amelyek ebben a fondban találhatók, nemcsak Moszkva történetére jellemzőek, hanem az orosz állam külpolitikája történetére is. - Hiányzik az ügyek számára való utalás. Az ügyek száma nem derül ki a többi fondók leíráséból sem. /A titkos nyomozási ügyek moszkvai hivatalába moszkvai eretnek hivatal, a zsinati gazdasági kormány hivatala, nyomozói hivatal, a nemesi és hitbizományi birtok és földmérési részlet és tb. ügyei/. Bz feltétlenül leszállítja a szemle értékét. Szemlét össze lehet állítani a levéltéri útmutató tipusa szerint, de ne legyen ez annak másodpéldánya. Az ügyek osztályozásához a szövegmagyarázatok való** ban nem adnak bírálatra okot, azonban néha találhatunk pontatlan beosztásokat a kategóriákra nézve. így a Szenátus titkos expedíciója és ennek moszkvai részlege fondjai okiratainak tartalmát a következő módon jellemzi: Moszkva lakóinak ügyei /1762-1788/, akik véd alatt állottak az uralkodócsalád személyéinek megsértéséért, a törvények elgéncsolásáért, istenkáromlásért, Pugacsevről hirek terjesztéséért és hamispénzverésért". Itt egyesitve vannak teljesen különböző értelmű és jelentőségű jelenségek. Nem lehet egy csoportba éllitani Pugacsevről szóló hirek terjesztését a pénzhamisítással. A szemlében a levélforméju okiratoknak nem mindig derül ki a tartalma. Bz az utolsó megjegyzés az Orosz Birodalom Állami Levéltéra fondjaira vonatkozik. A IT., V., IX. X., XI, osztály szemléjében találhatók levelek, amelyek Moszkva történelméhez látszanak kapcsolódni, a levélírók társadalmi helyzete, vagy az iráshelyefc szerint, de a szemle nagyon ritkán szól a levelek tartaImáról.Ezekből a tartalmi kivonatokból: "Natália Alekszejevna nagyhercegnő levele Moszkvából I* Péterhez és Katalin cárnőhöz", vagy "M.M, Izmajlov moszkvai főparancsnok levele pl. A. Zubov-hoz" - nem látni, hogy ezek a levelek valóban kapcsolatban vannak-e Moszkva történelmével,vejycsaak Moszkvában irták őket. B hibáktól eltekintve, a Szovjetunió régi aktáinak központi állami levéltára okixatanyagának szemléje Moszkva történetével kapcsolatban a legrégibb időktől a 19. századig, értékes kiadvány, hatalmas segitsége a szovjet kutatóknak, hogy megirhassák munkáikat fővárosunk történetéről, A régi akták központi állami levéltárénak folytatnia kell a tematikai szemlék összeállítását és hozzá kell fog-, nia a tudományos leírások kiadásához, hogy gazdag anyagét hozzáférhetőbbé tegye a kutatás számára. Megjelent az "Izvesztyija Akagyemii Nauk Sz.Sz.Sz.R, szárija isztorii i filoszofii" 1952. évi 1. számában. Forditotta: Darvas Péterné