Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Vörös Károly: Levéltáraink részvétele a Történész Kongresszus előkészítésében / 22–25. o.

alatt mindent elkövetett arra, hogy a magyar népben ellenségeskedést és gyűlöletet szitson a Szovjetunióval szemben. Hamis és hazug hírveréssel, propagandával és ha kellett, fizikai terrorral ie egyaránt azon veit, hogy a magyar dolgozd népnek a Szovjetunió iránti barátságét és rokonszenvét csökkentse. Ilyen körülmények között magától adódott : feledet,hogy a kongrészszus kutatásainak elsősorban az orosz és magyar nép közös forradalmi, szabadságharcos hagyományainak feltárására kell irányulnia, e e kutstásofcnak tel kell tárni ok az orosz nép és a Szovjttvniő iöbbi népei forradalmi, szabadságharcos mozgalmainak a magyar népiét gyakorolt hatását, össze kell gytijteniök mindazokat az adatodat, melyek ezeknek a mozgalmaknak, ezeknek a törekvéseknek a magyar nép közötti fogadtatáséra, hatésára, eredményeire vonatkoznak. , ' Nyilvánvaló volt, hogy ezekre vonatkozdan elsőserbank levéltárak rejtegetnek nagy kiaknázatlan iratanyagot

} mégpedig elsősorban a Horthy-korszak irattári anyagában. J3z volt az az iratanyag, melyben eddig még tudományos jellegű kutatás alig történt, s melynek anyaga eddig tudományos szempontból még a levéltárosok előtt is teljesen ismeretlen volt. Tefcirtettel a kutatások szempontjából rendelkezésre álló igen rövid időre magának ez anyaggytijtő munkának is nagyon gyorsán kellett lebonyolódni. A 10E iCprilis 30-án adta ki rendeletét, melyben"'*Írenr delte, hogy május 1. és július 15. közölt a ktUsŐ selejtezések ellenőrzésén kívül a levéltárak központi munkája e kapcsolatok kutatása kell, hogy legyen, A LOK. a kutatások eredményeesóge céljából május elején referenseivel valamennyi levéltárat végig vizsgáltatta, se referensek a levéltárvezetővel egyr'tt tisztázták ki azokat a szempontokat, melyeknél, alapján a kutatás meginditása esetenként a legeredményesebbnek látszott. %'^ A levéltárosoknak e munkában igen nagy segítséget nyújtott e JJKH. f mely kezdettől fogva súlyponti feladatának tekintette e kutatások sikeres és eredményes lebcnyclitésát, NyiJvárveló veit ugyanis,hogy elsősorban a Horthy-rendszer esztendeiből a szovjet-magyar kapcsolatok kutatása során a magyar munkásosztály történetére, harcaira, t a rendszerrel szemben való ellenálláséra vonatkozólag igen értékes forrásanyag fog előkerülni. Az Intézet referensei kezdettől fogva igen ektivan vettek részt a kutatások irányításéban és tanácsaikkal és helyes szempontok nyújtásával döntően járultak hozzá azok gyors és eredményes elvégzéséhez. '] A levéltárak előtt élló feladatok az anyagok átnézése ter£n igen nagyok voltak. Hiszen a Horthy-korszak hatalmas bürokráciájánat.túlméretezett államapparátusának iratanyagát kellett átvizsgéJniok, ugy hogy lehetőleg minden fontcsabb eseményre /vonatkozcSlag megfelelő adatokat tudjanak előtalálni. A levéltérceck e rendelkezésre; álló 6 hét alatt átnézték levéltáraik központi;-igazgatási anyagúit, a főispáni, alispáni, közigazgatási bizottsági Iratokatés igén sok helyen még részletes kutatáseket tudtak végesni jár isi, sőt nem egy esetben vállalati iratanyagokban is. A kutatás az idő rövidsége miatt elaősorb&n a segédkönyvek utján történt, s csak a legfontosabb elnöki és bizalmas iratok esetében történt darabszám szerici^i átnézés alapján, eredményei mogis, mindenszempontbó£ várakozáson felüiiek voltak, A 6 hetes kutatási kampány lé>áráste utén a levéltárak nagymennyiségű és igen értékes anyagot adtfck ét kÖlcsörifcé|>pen a kutatások adminisztrélését ellátó Munkasmozgalmi Infézetnek. Az