Levéltári Híradó, 2. (1952)
Levéltári Híradó, 2. (1952) 3. szám - Bélay Vilmos: L. V. Cserepnyin: A XIV–XV. század orosz feudális levéltárai. I. kötet. Moszkva, 1951. Az ismertetést írta D. Sz. Lihacsev / 5–12. o.
Rámatat arra* hogy minden dokumentum nemcsak a benne közvetlenül tartalmazott pozitív adatok miatt értékes, hanem azok miatt az Ideológiai, osztály- ás osztályok közti tendenciák miatt is, amelyeket a dokümentumbái sokkal nehezefefe kihámozni* I* azt jtltnH. hogy a XtY*~Tí* század Írásbeli anyagát nemcsak az alap és a gazdaság valóságos helyzete miatt tanulmányozza KvVSserepnyin, hanem a társadalom Jogi nézetei és intézményei mint felépitményjeV legü jelenségek szempontjából is. Ezenkívül j&*7,Cserepnyin valamennyi emléket /dokumentumot, forá./ nem elszigetelten, hanem azaal a levéltári fonddal kapcsolatban igyekszik bemutatni, amellyel együtt jött az létre, illetve,amelyben őrzik* A történeti dokumentumoknak a gyűjtemény teljességében valé áttekintése véget vet a dokumentumok *válogatós% illusztratív felhasználásának, amely annyira jellemző a nemesi és burzsoá történettudományra. Ezért van a szovjet forrástudományban mélységes elvi jelentősége a "feudális levéltárak" tanulmányozásának. A "levéltár* fogalmát L.7.Cserepnyin sajátosan értelmezi. I>ényegáben Ji.vVÖserepnyin munkájában "levéltár* szón nemcsak ezt vagy azt, a régi dokumentumok Őrzésére szolgáló intézményt, vagy bárminemű kisebb-nagyobb értékes gyűjteményt ért f kezdve a formulárétól és másolati könyvektől a legszélesebbkor!! nagyhercegi levéltári őrzőhelyekig. ( i # 7.Cserepnyin megpróbálja rekonstruálni az egyes feudális hercegségek levéltári gyűjteményeit és felidézni azoknak a moszkvai nagyherceg egyesitő politikájával kapcsolatban Moszkvába valé koncentrálását. A fetadálie levéltárak rekonstruálásának ez a módszere igen sok esetben hozzásegíti ahhoz, hogy teljesebben és sokoldalúbban értse meg minden egyes dokumentumnak jelentőségét..így, például as 1488• ávi bjeloozer-i kormányzati statútum esetében, Í«7.0serepnyin sikeresen merit a bjeloozer?-i hercegek által a Kirillosz-kolostor részére kiadott adományozó levelekből másolatokat, amelyeknek másolatait a X7. század 80-as éveiben küldték Moszkvába és amelyek ott az orosz feudális jog alapjaivá lettek /llrk.29*f 34 • és más oldalakon/. ü,V#Öserepnyin helyesen mutat rá arra is, hogy "a hűbéres-hercegi levéltárainak Moszkvába - az orosz állam központjába - való összevonása nem volt mechanikus. Igen nagy jelentősége volt az állami centralizáció egész sor más rendszabályával, a hatalom apparátusának megerősítésével, a feudális szétdaraboltság megszüntetésével együtt /l.k.T.old./. Igen érdekesen és meggyőzően mutatja be J>*7, Cserepnyin munkájában azt, hogy mi volt a X7. század 70-es éveiben Moszkvában létrehozott s a novgorodi aktákról készített másolatgyűjteménynek ©ka és célja. Amint £.7.Cserepnyin kimutatja, e gyűjtemény valamennyi novgorodi iratai közt benső összefüggés áll fenni valamennyi meghatározott elvek szerint van összeválogatva és átgondolt rendszer szerint vannak mind elkészítve. £.7.Cserepnyin megmagyarázza azt is, hogy a gyűjtemény Összeállításakor olyan dokumentumokat, mint a Novgorodi Törvénykönyv, jelentősen összevontak. A Novgorodi Törvénykönyv jelentős része nem került be a gyűjteménybe, csupán azokat a részeit másolták be, amelyek az adott időpontban érdekelték a moszkvai kormányt. A novgorodi iratok gyűjteménye "a moszkvai kormány politikájának feladatait szolgálta, amely az alsé társadalmi rétegekre támaszkodva arra törekedett, hogy leverje a feudális ellenzéket Novgorodban és bekebelezze azt az Orosz államba /I,k<3*old./.
