Levéltári Híradó, 2. (1952)

Levéltári Híradó, 2. (1952) 2. szám - Balázs Péter: A Győr-Sopronmegyei Közlevéltár 1952. I. évnegyedi tervmunkája / 53–61. o.

- 59 nyalnak összegyűjtését, a terv túlteljesítése oorán elsősorban az üzemi levéltárak felfeatatására, a veszélyeztetett iratanyag megmentésére törekedtünk* Mivel Győr az ország harmadik gyárvárosa, 8 Mosonmagyaróvár is erősen fejlődő nagy Üzemekkel rendelkező város, ez a célkitűzés komoly feladatok elé állitotta levéltárunkat. Talamennyi győri és mosonmagyaróvári üzemet felkerestük és felmértük iratanyagukat. De megkezdtük az i~ ratanyag beszállítását is elsősorban ott, ahol az anyag biztonságáról nem tudtunk más módon gon#o#kodni. Általában a beszállítást alaposan elő kellett készítenünk, nemcsak asárt, mer| az anyagot makrán a padláson, pincében ömlesztve, lomtártyak és papírhulladékok között találtuk meg, hanem azért is, mert a bessállitott iratokat bérelt helyiségben, földön tudtuk csak elhelyezni s igy szükségünk volt a szállítás követelményein túlmenő nagyobb vonalú előzetes rendezésre és csomózásra, hogy igy az anyagok összekeveredését megakadályoz hassuk, sőt kezelését és kutathatóságát is biztosithassuk. A negyedév folyamán beszállításra került a Győri Textil ,a]£ek88 és ostyagyár, a ?ágóhid, az AVBSZ, a Magyar Fémdoboz Müvek, a Kisalföldi Gépgyár, a Szerszámgépgyár, valamint a Gráb f. Textil és MübŐrgyár iratanyaga. Községi anyagot is hoztunk be Abdáról, öttevényről és Győrszentlvánről. A #©szállításnál a legmesszebbmenő takarékosságra törekedtünk. Ha az üzem, vagy község - alkalmi fuvar keretében - nem tudta vállalni az anyag behozatalát, a szállítást a piacokon várakozó kocsikkal minimális kiadások mellett bonyolítottuk le. Az anyag előzetes átválogatása és csomózása lehetővé tette, hogy a beszállítást gyorsan, külső fizikai munkaerő igénybevétele nélkül végezzük el. /A megtakarított összegből Iprilisban egy vidéki beszállító körat költségét tudtuk fedezni. Sz alkalommal több községből behoztuk a már előzőleg kiválogatott adó és számadási főkönyveket, tehát azt az anyagot, mely a selejtezés folyamán, mindenképpen levéltári állagot alkot*/ B*/ XX* ávnagyedi tervünk teljesítését könnyíti meg a pannonhalmi főapát sági gazdasági levéltár csomójegyzékelése. Ezt a mun< kát összekötöttük egy durvább természetű iratválogatással is, melynek keretében az egyes gazdaságok évi vagy havi jelentéseihez csatolt mellékleteket /számlák, fuvarlevelek/ kiselejteztek. Igy mintegy harminc mázsa értéktelen anyag került ki s áttekinthetőbbe vált ^é visszamaradó értékes anyag. Ez a munka az ott kapott három munkaerő segítségével egy hétig tartott. 0./ Az évnegyed folyamán megindult megyénkben a történelmi kutató munka. A levéltár kezdettől fogva felkarolta a nagyfontosságú kezdeményezést és arra törekedett, hogy elsősorban a XIX-XX. századi értékesebb állagaink anyaga kerüljön átvizsgálás alá. Igy 1848~as anyagunkból a levéltar dolgozói a parasztmozgalmakra, a győri radikálisok működésére, Yas Gereben győri szereplésére és az öttevényi követválasztásra vonatkozó adatokat gyűjtötték össze. Ugyancsak a levéltár dolgozói gyüj52-10.83l/BÍié,