Levéltári Híradó, 1. (1951)

Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - CIKKEK - Maksay Ferenc–Paulinyi Oszkár: Irányelvek az Országos Levéltár újkori gyűjteményébe tartozó iratok regesztázásához / 38–41. o.

- oö « Íz, iratok rogesztázása cédula-katalógus formájában ogyos kartö... téklágokon történik, kindon űgy^teCT meghatározott' jelzet alá sörolt . iratról külön-külön kartoték-cédula készül. Ha egy jelzet alatt több irat van ^besorolva, de ezek o^:y_ügyirat egységet képeznek /pl i egy. alapirát, teszem fel beadvány os enhok mellékletei, vagy előadói ív és azzal kapcsolatos ügyiratok, vagy ._ j számadás és annaK mellékletei/, akkor csak az alapiratról készül a~kartotékcédula, viszont itt az alaki jegyek számbavételénél /l. alább 5. pont alatt/ a 2, rovatban az irat^alaki jellegéhek a meghatározásánál íeltüntetendő a különálló mellékletek száma; ha pedig- az egy jelzet alá sorolt iratok között szorosabb ügyirategység nem áll ienn, akkor.minden darabról külön kartotéklap veendő fel/ ügy azonban, hogy előzőleg mindegyik darab jelzete külön alszámozással egészítendő kii Arogeszták szövege a következőképen tagolódik: : 1. Az irat keltezésére vonatkozó adatok: az év, ho és nap szerint megállapítható teljes kelet, valamint a keltezés helye, a2 utóbbi a ma használatos magyar formában* indokolt esetben, pl. ha kevésbbé isme. rétes az ^eredetiben használt elnevezés /Ungarische Neustadt = Nagybánya/, utóbbi is feltüntetendő zárójelben, - Ha ezek az adatok magán az iraton" nem szerepelnének, illetőleg nem a fent megjelölt teljességben, akkor zárójelben adjuk a más úton-módon akárcsak hozzávetőlegesen megállapítható költözési-adatokat, adott esetben egy kérdőjellel jelezve azotnak kétes voltát. A keltezés! adatok első aorként a eédu?Példákj, 1686 június 16. Pozsony.. /1711 augusztus 31 előtti időből, Wien./ /Keltezetlen - XVIII..sz, vége^/ 2, Az irat mai lelőhelyét meghatározó levéltári jelzet,- Kivetítve a keltezési adatokkal egy sormagasságban a cédula.jobb felső sarPélda: A Vörös Antal~gy,-nél: a.folyószám /731.sz»/ ' Az újkori emigrációs iratoknál: az irat kelte, "3. Az irat jellegének /rendelet, átirat, felterjesztés vagy j elentésj birói parancs, jegyzőkönyv, számadás, kimutatás;számla, pertest, ítéletlevél, levél, - utóbbi alatt értve a személyi közlés számba menő, ma közkeletűen missilisnek, magánlevélnek nev^zott•iratot,kiáltvány, följegyzés, napló sttu/ a szabatos megjelölése az azt kibocsátó /író, illetőleg kiállító/ és adott esetben az azt kózhezvevő /a címzett, akihez az irat intéztetett/ hatóság, hatósági vagy magán /jogi vagy természetes/ személy pontos feltüntetésével. Az iratjelleg megielölesénél ''rendelet

u-ről beszélünk, ha a hivatalos jellegű iratváltás felettestől alantashoz vivő irányt mutat, '''jelentestről, ''feltör jusztés"-ről, ha ennek fordítottja áll fenn és átiratról,' ha egyenrangú hatóságok /hatósági személyek/ iratváltásáről van &zó„- Hatosági személyeknél azok neve, hacsak megállapítható, teljes formában, azaz mind a vezeték mind a keresztnév feltüntetésével Yemd.0 fel a regesztába és hivatali állásuk is szabatosan megjelölendő. Elmarad azonban a királyi rendeleteknél az uralkodó névszerinti megnevezése. /Persze csak amennyiben a magyar királyok rendeleteiről van sző,/ - Ott, f'

4 ahol az iratok már iktatószámmal is el vannak látva, az irat jellegét meghatározó részben, mégpedig a kibocsátó hatóság /hatósági személy/